A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

TERMÉSZETES ÖNSZERVEZÕDÉS 189sa volt. Amikor mind megszavazták, akkor jöttek a kiegészítõ javaslatok.Például: szabad választások, teljes szólás-, gyülekezési és vallásszabadság,önkéntes téeszalakítás. Magyarországról akkor nem lehetett utazni,nem lehetett akárhova útlevelet kapni, úgyhogy az egyik követelés aztcélozta, hogy aki akar, utazhasson. Követelték még a kötelezõ beszolgáltatásés a gyermektelenségi adó eltörlését, a boradó csökkentését.Ezek már egyéni javaslatok voltak. Az italboltok helyi kezelésbe adásátis követelték, és az iparengedélyek visszaadását az iparosoknak. Követelték,hogy a magyar urán legyen magyar, a magyar bányák pedig legyenekmagyar tulajdonban és magyar kezelésben. Az erõszakos termelésiszerzõdések eltörlése megint tipikusan és specifikusan a gazdálkodólakosság követelése volt. Aztán: a helyi tanács dolgozói helybéliek legyenek,és mivel nem volt hentes, adjanak mészárszéket a községnek.Nagy gond volt a községi erdõ, mert az nem a községé volt, ezért nemlehetett kivágni még egy fát sem. Lépésrõl lépésre megszavazták aköveteléseket. Én akkor is úgy gondoltam, hogy túl hosszú, túl részletezõ,hiszen az utolsó követelés, amely teljesen független és valóbannépuralmú Magyarországot követelt, magában foglalja az összes többitis, hiszen ha népuralom van, akkor ez mind megvalósul. De azért azteljesen érthetõ volt, hogy a legégetõbb követeléseiket foglalták ebbea listába. A község lakosai úgy érezték, hogy ezek mindennapi életüklegégetõbb gondjai.Ezután megválasztották a forradalmi nemzeti tanács tagjait egy hoszszúlistáról. Úgy éreztem, hogy ezek az emberek örvendenek a falubana legnagyobb bizalomnak, és el is fogadták õket. Végül engem is javasoltak.Utána jött az, hogy nekem dönteni kellett, mert akkor azt akérdést tették fel, ki legyen a szûkebb vezetõségben, és hogy ki milyentisztséget viseljen. Úgy emlékszem, nekem akkor el kellett döntenem,hogy vállalom-e az elnökséget, vagy nem. Úgy döntöttem, hogy ilyenkörülmények között igen, de csak azzal a feltétellel, hogy lesznekolyan emberek, akikkel együtt tudom csinálni.Még egy nagyon fontos kérdés volt a falugyûlésen. A nemzetõrségenvitatkoztak. Többen azt mondták, hogy legyen, mások azt mondták,hogy nem kell ide nemzetõrség, ne legyen itt fegyver, el tudjuk mi intézni,ha valami baj van. De igen, mégiscsak kell valami karhatalom, hátharendbontás vagy provokáció lesz kívülrõl. Végül kompromisszum született:legyen nemzetõrség, legyen puskájuk, de töltényt nem kapnak. FAZEKAS ZOLTÁN: Tájékozódás céljából a Repülõtiszti Fõiskolaegyik tangépén, emlékezetem szerint október 28-án, esetleg 29-én jó