A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

NOVEMBER 4. – JÖNNEK AZ OROSZOK 231dom én, milyen hazafias érzés meg kutyafüle, nem. Egyszerûen õk voltakitt az idegenek, és úgy viselkedtek, mintha õk lennének otthon. TAKÁCS BÉLA: Tudtam, hogy november 4-én mindenáron üzembekell helyezni az amatõr rádióadót Budapesten. A Margit híd még nemvolt lezárva. Sikerült átcsúsznunk a híd pesti hídfõjéhez, amikor fölálltaka Parlament elé ezek a T–54-esek. Amint átértünk, azonnal befordultunkjobbra, és akkor a buszból még láttam, hogy az egyik orosztank nagy nyikorgással utánunk fordult. Lehet, hogy lõni akart, de lehet,hogy csak elsöpörni, mindegy, mi eltûntünk a szeme elõl. Sikerültbejutnunk a Magyar Honvédelmi Szövetség épületébe, amely a Deáktér mellett volt, és üzembe helyeztük Budapest legnagyobb amatõr rádióadóját.Ez több mint egy kilowattal dolgozott, ami rövidhullámonnagyon nagy teljesítmény, és az egész világ körüli forgalomra jó volt.Már nem tudom, hogyan, de eljuttatták hozzánk Nagy Imre nyilatkozatát.Ezt olvastuk be folyamatosan november 4-én hajnali négy-ötórától egészen tizenegy óráig. Állandóan mondtuk ezt a szöveget magyar,de fõleg angol nyelven. Tudtuk, hogy ezt a világ minden pontjánmeghallják. Utána a Kossuth rádiót hét, fél nyolc körül leállították, dea mi rádiónk még sokáig mûködött. Az oroszok aztán valahogy rálépteka modulációs vonalra Lakihegynél, és meg tudták oldani technikailag,hogy mi se tudjunk adni. FAZEKAS GYÖRGY: Kora hajnalban csengett a telefon. Kopácsi telefonált,hogy a szovjetek megkezdték a bevonulást, tankok jönnek mindenünnen.Most kapott értesítést Szilágyi Jóskától, hogy menjünk bemindnyájan a Parlamentbe. Ugyanakkor Halas Lajos is jelentett, hogya Parlament tökéletesen alkalmatlan a védelemre. Ebben igaza volt, azegy csipkepalota. Hanem az annak idején katonai kórház céljára emeltépület, a városháza vastag falai között be lehetne rendezkedni védelemre.Elindultam a Váci utcából gyalog, mert más lehetõség nem volt.Valahol az Engels tér táján utolértem Kopácsiékat, és mentünk együtt,lehettünk olyan tizenöten-húszan. Csupa rendõr és a budapesti pártbizottságrólodakerült, ott maradt emberek. Arra már nem emlékszem,mi volt az oka, ami miatt a társaság megállt a Szabadság téren, körülbelüla mostani televízió vonalában. Ez reggel hat óra tájban volt. Énsürgettem õket, és mondtam, hogy elõremegyek. A Kossuth Lajos térreérve láttam, hogy az egyik oldalkapu elõtt áll a miniszterelnökségiautó, amit Nagy Imre is használt. Mellette állt Szilágyi Jóska. Meglátott.Integetett, hogy gyorsan, gyorsan. Ott már futni kezdtem. Úgyemlékszem – de lehet, hogy csak hallucináltam vagy csak félreértettem