A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

114HARCBAN AZ ORSZÁGközött, késõbb bemenekültem a felvonulási épületbe. Ez a lövöldözés,ez a mészárlás olyan másfél óráig tartott. Azt írják, hogy majdnem százhalott volt. Nos, hát nagyon sok halott volt. Engem mint sebesültetkésõbb a halottakhoz hasonló módon, teherautóval vittek el. KERESZTES SÁNDOR: 25-én már be tudtam menni Budafokról Pestre.Mindig hétre jártam az Új Emberhez fûteni, ahol etázsfûtés volt,két kis kokszkazánt kellett megrakni. Egyszer csak megjelent MagyarFerenc, majd kiabálást hallok: „Sanyi, Sanyi, gyere gyorsan!” A következõjelenetet láttam: a Kossuth Lajos utcában ment vagy húsz-harmincember, kihúztak egy nemzetiszínû zászlót, majd elkezdték kiabálni: „Akimagyar, közénk áll! Aki magyar, közénk áll!” Az utca pillanatok alattmegtelt emberekkel, énekeltek, mozogtak. Azt mondta Feri: „Gyere,nézzük meg, hogy mi van!”, s elindultunk az Astoria felé. Az Astoriaakkor nem szálloda volt, hanem a szovjet katonaság valamilyen parancsnokságaszékelt benne. Óriási tömeg volt ott. Átvergõdtünk aPuskin mozi oldalára, és kullogtunk a járdán, bámészkodtunk. Az Astoriaelõtt és az Astoria sarkánál, a Magyar utcában két-két tank állt,tele fiatalokkal, kettõnek az ágyúcsöve magyar zászlóval volt átkötve.Egyszer csak kinyílt az Astoria ajtaja, kijött egy magas rangú tiszt ésegy szakács szakácssapkában, fehér kötényben. Látszott, hogy úgy szedtékhirtelen elõ, õ volt a tolmács. A tábornok fennhangon azt mondta:„Magyar fiatalok, értsétek meg, mi katonák vagyunk, mi fegyvereketnem adhatunk át, de veletek érzünk, és nem vagyunk az ellenségetek.”Erre a jelenlévõk elkezdték éljenezni. Majd a tankok, megrakva magyarfiatalokkal, benne pedig az orosz katonákkal, elindultak a Kiskörúton.Visszamentünk, végeztem a munkámat. Egy kolléganõm, PotyondyZsófia gépírónõ azt mondta: „Sanyi, jöjjön, menjünk el, mert hallom,hogy a Parlamentnél van valami gyûlés. Nézzük meg, mi van ott!”Átöltöztem, és elindultunk a Petõfi Sándor utcán a Vörösmarty térirányába. Nem sokat mehettünk elõre, amikor bicegõ, sebesült, véresemberek jöttek velünk szembe. Kiderült, hogy akkor volt a Parlamentnélaz a bizonyos vérengzés, és saját szemünkkel láttuk a sebesülteket.Az lett a vége, hogy visszafordultunk.A sógorom viszont ott volt. Õ a földalattinál dolgozott könyvelõként. AKossuth Lajos téren, ahol most a földalatti állomása van, volt egy aknamélyítés,és ott voltak a barakkirodák. Õ ott dolgozott, és tanújavolt annak, hogy amikor tele volt az egész tér, s a tankok odaérkeztek –õ nekem így mesélte el –, a háztetõkrõl ávósok lõtték a tömeget. Viszonta tankokból nem ágyúval, hanem gépfegyverrel lõttek vissza a