A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

192GYÕZ A FORRADALOMnek a zsidók. Én akkor találkoztam elõször ezzel a különös politikai logikával,hogy a kommunista mozgalmon belüli zsidók ilyen sötét árnyékotvetnek általában a zsidóságra. A beszélgetés nem tartott hosszúideig, talán félóra hosszat, és igyekeztem megnyugtatni a rabbit, hogyszó sincs politikai zsidóellenességrõl. Mondtam neki, hogy eddig mégegyetlen olyan tanácskozáson sem vettem részt, ahol azt a szót, hogyzsidó, akár csak kiejtették volna. Nem is tudom, hogy a bizottmánytagjai között van-e zsidó, lehet, hogy van, lehet, hogy nincs, de ez semmitsem jelent. Bennünk ilyen szándék nincs, és ha találkoznánk ilyenszándékkal, azon nyomban tiltakoznánk ellene. A fõrabbi elmondta aztis, hogy néhányan már a Debrecenbõl való elköltözés gondolatával foglalkoztak.Így 28-án, 29-én kirajzolódott az a tapasztalat, hogy a bizottmánytevékenységével és a bizottmány mögött álló testületekkel,lakossági tömegekkel szemben van egy másik csoport is a városban,amelyik rémhíreket kelt, és vannak olyanok, akik készek az eseményekvisszafordítására. Az a félelem, amirõl a rabbi beszélt, kétségkívül rémhírtõlkeletkezett, semmiféle igazságalapja nem volt.Az idõ hozta magával, hogy a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányt,végleges nevén Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei ForradalmiBizottmányt kezdték megyei bizottmánynak tekinteni. Azzal indult,hogy jöttek hozzánk a kis települések forradalmi bizottmányaitól, innen-onnanigazolásért, hogy õk mûködhetnek. S tõlünk kaptak írásosigazolást, hogy õk a helyi forradalmi bizottmány. A másik oldalon pedigvolt a segítõ szándék. Például, hogy élelmiszert akarnak vinni Budapestre,Miskolcra, Salgótarjánba. Erre is kaptak igazolást. Vagy éppensegítségkéréshez kellett igazolás. Hogy õk szeretnének ezt meg eztkapni, vetõmagot, mûtrágyát, nem tudom, még miket. Tehát lassacskánegyre többen jöttek úgy a forradalmi bizottmányhoz, mint egyközhatalmi központhoz. Ilyetén módon ez a természetes életkapcsolatvolt az, ami kibõvítette a bizottmány tevékenységét. Ezért határoztunkúgy, hogy már október 30-ától megyei bizottmánynak tekintjükmagunkat. Már az újságban is így jelent meg az aláírásunk. A teljesküldöttgyûlés naponta ülésezett, de a vezetõ testület, vagyis a bizottmányelnöksége, szekcióvezetõi, titkárai külön, folyamatosan irányítottáka várost – beszámolás és felhatalmazás keretében. Én a szervezésiügyeket irányítottam, úgy, hogy 28-ától a városi, majd a megyeielnökség ülésein egyeztettem a külsõ igényeket és a testületi határozatokat.Az egyszerû gyakorlati feladatokból szervezõdött úgy, hogya bizottmány ellátta a debreceni közigazgatás feladatát, utána pedig el-