A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

ELÕSZÓ 13ismeri az interjúkat, tudja, hogy mely történetek „nagyon” egyediek,melyek tartoznak a különös kategóriába, s melyek az általánosba. 12Az interjúalanyok természetesen (a forradalom óta eltelt idõ okánis) szinte mindig elvégzik az értelmezõ reprezentációt, s a történetükbebeépített (gyakran latens) tudást sajátjukként adják elõ. Ez azonbannem változtat azon, hogy a saját történet – mint mag – megmarad. Asaját történet, a valóság értelmezési tartománya változhat ugyan az idõben,kiegészülhet más forrásokból szerzett ismeretekkel, de a lényegéttekintve nem változik. Észre kell vennünk, hogyan válik különössé azegyedi, s maga a kötet milyen módon vezet el bennünket az általánoshoz.Amikor értelmezési tartományról szólok, arra az ideologikus közegregondolok, amelyben a kötetben megszólalók leélték az életüket.Nyilvánvaló, hogy minden ember feldolgozza a múltját, s az minél traumatikusabb,minél több drámai elemet tartalmaz, annál inkább szükségvan a lekerekítésre, a racionalizálásra egyrészrõl, a túlzásra, a heroizálásramásrészrõl. A „nagy (vagy klasszikus) oral history” – amikor aközeg nagyon jól behatárolt, az „elemszám” kicsi, az interjúk a vizsgáltdologgal azonos idejûek, s szigorú terv alapján készülnek – lehetõvéteszi a mondatról mondatra történõ elemzést, a különösség és az általánospontos elhatárolását, a narratíva egyes elemeinek eredetvizsgálatát,s végül a vizsgált közeg rendkívül pontos leírását. Esetünkbenegyik feltétel sem teljesült – mert nem teljesülhetett – maradéktalanul.A megkérdezettek köre kellõen behatárolt volt, az elemszám viszontdefiniálatlan, semmiféle reprezentativitási igényt nem elégít ki, az interjúterveklazák voltak, s az interjúk nagy idõintervallumban (1981–2006között) készültek. Az utóbbi tényt különösen fontos a kötet olvasásakorfigyelembe venni, hiszen (a megszólaló személyes motivációjátólfüggõen) a rendszerváltozás elõtti és utáni társadalmi-politikai közegeltérõen befolyásolta az interjúalanyokat. Miként az is, hogy a történésekés az interjú készítése között mennyi idõ telt el.Gondoljunk a klasszikus dokumentumfilmekre (a hatvanas, hetvenesévekbeli kelet-európaiakra, különösen a magyar BBS-ben készültekre13 és a lengyelekre!), amelyek az interjúnál mostohább és a tech-12 „A különösség nem csupán viszonylagos általánosítás, nem csupán út az egyeditõl azáltalános felé (és megfordítva), hanem – … – szükségszerû közvetítés az egyediség ésaz általánosság között.” Lukács György: Az esztétikum sajátossága. Budapest, 1965,Akadémiai Kiadó. 2. kötet, 180. oldal.13 Csak néhány szerzõt említek: Dárday István, Ember Judit, Gazdag Gyula, Sára Sándor.