ügykezelői alapvizsga tankönyv - Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGAI. fejezet: A közigazgatás felépítése és működéseAz SZMSZ-ben szükséges meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét (például falugyűlés,városrészi tanácskozás), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, afontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A lakosság közvetlen bevonását szolgálja aközmeghallgatás intézménye is. Ez olyan képviselő-testületi ülés, amelyen a választópolgárok, helybenműködő szervezetek képviselői nemcsak részt vehetnek az ülésen, hanem hozzá is szólhatnak anapirendhez, és közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják véleményüket azönkormányzat működésével kapcsolatban. Évente legalább egyszer köteles a képviselő-testületközmeghallgatást tartani, és ennek időpontjáról, helyéről megfelelő időben értesíteni a választópolgárokat.A képviselő-testület mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, melyek azok a hatáskörök, amelyeketténylegesen ő kíván gyakorolni, és melyeket kíván átruházni szerveire. Az Ötv. pontosan meghatározza,mely szervekre ruházható át a hatáskör: a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére,a jegyzőre, a társulására (azzal a korlátozással, hogy önkormányzati hatósági ügyben nem ruházható rá ahatáskör).Annak érdekében, hogy a stratégiai döntéseket a képviselő-testület hozza meg, az Ötv.felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben a döntés joga nem ruházható át a képviselőtestületszerveire. Ezek a közül a legfontosabbak: a rendeletalkotás, a szervezet kialakítása ésműködésének meghatározása, a költségvetés megállapítása, önkormányzati intézményalapítása.3.3.3. Az önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolatának főbb elemeiAz önkormányzatok ugyan széleskörű autonómiával rendelkeznek, azonban működésük törvényességétmeghatározott állami szervek ellenőrzik, törvénysértő döntéseit megsemmisíthetik. Az önkormányzatgazdálkodását az Állami Számvevőszék, egyéb tekintetben működését – ha külön eljárásnak nincs helye– a megyei kormányhivatal ellenőrzi.Az Országgyűlés elsősorban törvényalkotás során alakítja ki az önkormányzati működés kereteit.Egyedi döntéseket is hoz (ezek közül legjelentősebbek a területszervezésiek – megyék, a főváros éskerületei területére vonatkozók, illetve megyei jogú várossá nyilvánítás). A kormány előterjesztésére, azAlkotmánybíróság véleményének ismeretében feloszlathatja az alkotmányellenesen működő képviselőtestületet.A köztársasági elnök írja ki az önkormányzati választások időpontját, köztársasági biztost jelöl ki afeloszlatott önkormányzathoz, illetve dönt a községeket érintő területszervezési kérdésekben, továbbá aközség várossá nyilvánításáról.A kormány szabályozási joga csak törvény felhatalmazása alapján érvényesül, önállóan kizárólag aköztisztviselők képesítési előírásait határozhatja meg.Az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati feladatok felelőse a helyi önkormányzatokértfelelősminiszter (jelenleg a Belügyminiszter) és a területi közigazgatásért felelős miniszter(jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter), ezzel kapcsolatban legjelentősebb feladata amagasabb szintű állami döntések előkészítése, illetve megyei kormányhivatalok irányításán keresztül azönkormányzatok törvényes működésének segítése.Az egyéb miniszterek jogszabályban határozzák meg az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokszakmai követelményeit, és e tekintetben ellenőrzési joga, az önkormányzatnak pedig adatszolgáltatásikötelezettsége van.ÖsszefoglalásA közigazgatás tagolt szervezetrendszerként épül fel. A közigazgatási szervek két fő csoportjátaz államigazgatási- és az önkormányzati szervek alkotják.22