ügykezelői alapvizsga tankönyv - Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGAIV. fejezet: A közigazgatás informatikai támogatása Vállalkozások számára nyújtott e-kormányzati szolgáltatások: Munkavállalók számára nyújtott hozzájárulások (munkavállalói, munkáltatói, szakképzésijárulék), munkavállalók és munkáltatók számára nyújtott hozzájárulás (nyugdíjbiztosítás, EHO), Társasági adó: bevallás, értesítés, ÁFA: bevallás, értesítés, Új társaság bejegyzése, Adatközlés a statisztikai hivataloknak, Vámnyilatkozatok, Környezettel összefüggő engedélyek (beleértve a jelentéstételt), Közbeszerzés.3. Elektronikus ügyintézésA civil szférában az internet lehetőségeit ma már számos területen, magas szinten használják(általános információforrás, vásárlás, pénzügyek intézése, szórakozás, levelezés, távmunka,stb.). Éppen ezért „jogos” igény a lakosság és a civil szervezetek részéről, hogy hatóságiügyeiket gyorsan, személyes megjelenés nélkül intézzék. Ezzel összhangban a kormányzatcélkitűzései – legújabban a már említett MP 11.0-ban megfogalmazva – között kiemeltjelentőségű az állampolgárok részére nyújtott szolgáltatások korszerűsítésén belül a hatóságiügyek korszerű, elektronikus úton történő intézésének lehetősége.A közigazgatásra valószínűleg még néhány évig biztosan a papír alapú ügyintézés túlsúlya leszjellemező, hiszen a közigazgatási szervek informatikai rendszereinek fejlettsége igen eltérő, az elvártszínvonalú szolgáltatás nyújtásához még jelentős fejlesztésekre van szükség. A munkaszervezésimegoldások újragondolásán túl, a legtöbb szolgáltatás kiépítése és működtetése, üzemeltetése komolyanyagi és humán forrást igényel.A 2005. november 1-jével hatályba lépett Ket. az elektronikus közigazgatási ügyintézésmegteremtésének egyik kulcsfontosságú állomása. Hiszen a közigazgatási eljárás általánosreformja keretében megalapozta a hagyományos papír alapú ügyintézésről az elektronikusügyintézésre való áttérést. Az elmúlt években a jogszabályi környezet többször esett átnagyobb változtatásokon. Jelenleg már a harmadik, a korábbi koncepcióktól eltérő verziójahatályos az elektronikus ügyintézésnek.Az első verzió 2005 októbere és 2009 szeptembere között létezett; az elektronikus aláírás (és ennekhiányában az ÜK) használatára épült. Valójában az elektronikus ügyintézés ekkor még csak kiegészítő,másodlagos jellegű volt. A második korszak 2009 októberétől 2012 márciusáig tartott, az ÜK vezetőszerephez jutott, és az elektronikus és a hagyományos (papír alapú) ügyintézés a jogszabályok által isdeklaráltan egyenrangú volt. A harmadik korszak 2012 áprilisától datálódik. Az ügyfél ún. „ügyintézésirendelkezése”(ezt részletesen ld. később) a „főszereplő”, az ügyfél mondhatja meg, hogy – a hatóság általbiztosított, vagy a hatóság által elérhető - kapcsolattartási formák közül melyiket kívánja igénybe venni.Ennek hiányában az elektronikus aláírással megvalósuló kapcsolattartás az elsődleges, és az ÜK csak azügyek egy igen szűk részében juthat szerephez (hacsak az ügyfél másként nem rendelkezik). A jogalkotómost úgy biztosítja a kétfajta ügymenet egyenrangúságát, hogy nincs elkülönült szabályozás azelektronikus és a papír alapú ügymenetre – vagyis mindkét fajtára ugyanazok a szabályok vonatkoznak(eltérő szabályokat csak a két forma eltérő technikai alapjaira tekintettel találunk).A törvény felhatalmazására számos részletszabályozás született az elektronikus ügyintézéseljárási és technikai kérdésének rendezésére.Ezek közül a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam általkötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. r. (továbbiakban: R1),56