ügykezelői alapvizsga tankönyv - Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGAIII. fejezet: A közigazgatási hatósági eljárás szabályai4. A közigazgatási eljárás szakaszai4.1. Az első fokú, vagy alapeljárás4.1.1. Az eljárás megindulásaA közigazgatási eljárás hivatalból vagy az ügyfél kérelmére indulhat. Általában a közigazgatásiügyek az ügyfél kérelmére 17 indulnak, de elképzelhető az is, hogy az ügyfél utóbb visszavonjakérelmét, de a hatóság észleli az eljárási kötelezettségét, tehát a hatóság akaratából (azazhivatalból) tovább folyik az eljárás.Az ügyfél kérelme rendszerint egy „kívánság” a hatósághoz, hogy valamilyen ügyben hozzondöntést, adjon hozzájárulást, engedélyt, vagy mentesítse a kötelezettség alól, illetve enyhítse azelőírt kötelezettség mértékét. Hivatalból meginduló közigazgatási eljárás rendszerint a hatóságellenőrző tevékenysége kapcsán indulhat.Az ügyfél a kérelmét írásban vagy a hatóság előtt személyesen megjelenve szóban iselőterjesztheti. Segíti az ügy gyors elintézését, hogyha az ügyfél, figyelemmel a feljebbismertetett hatásköri és illetékességi szabályokra, a megfelelő szervnél nyújtja be a kérelmét,ellenkező esetben sok időt veszít azzal, hogy az adott ügyre hatáskörrel és illetékességgelrendelkező szervhez kell áttenni a rossz helyen benyújtott kérelmét. Az iktatott kérelmet ahatóság megvizsgálja, és az abban foglaltaktól függően azonnal intézkedik, pl. kiállítja aforgalmi engedélyt, bejegyzi az új lakcímet, kiadja a gépjármű törzskönyvét.4.1.2. Tényállás tisztázása, bizonyítási eljárásBonyolultabb ügy esetén a hatóság feladata, hogy a tényállás minden körülményre tekintetteltörténő kivizsgálása megtörténjen, tehát a tényállást tisztázza. Ha a tényállás az eljárástkezdeményező ügyfél kérelme vagy személyes meghallgatása körében nem tisztázható, úgy ahatóságnak kell további bizonyítási eljárást folytatnia.Bizonyítási eljárás keretében tanúkat hallgathat meg, akiknek az ügyről vagy annakkörülményeiről értékelhető tudomásuk van, szakértőt rendelhet ki, ha az ügyben szakkérdésmerült fel, helyszíni szemlét tarthat, okiratokat kérhet be.4.1.3. A jegyzőkönyv formai és tartalmi elemeiA hatóság az egyes eljárási cselekmények dokumentálására jegyzőkönyvet 18 vesz fel. Ígyjegyzőkönyv készül a lefoglalásról, a szemle lefolytatásáról, (ha a hatóság hatósági tanútalkalmaz), a tárgyalásról,a közmeghallgatásról,a biztosítási intézkedés elvégzéséről (ha ahatóság hatósági tanút alkalmaz), a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről.Ezen túlmenően, ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy ahatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság jegyzőkönyvet készít aszóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, ha ahatóság nem alkalmaz hatósági tanút, minden más bizonyítási cselekményről.A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését, az ügy tárgyát ésügyiratszámát, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személytermészetes személyazonosító adatait, és eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomásárahozta – egyéb elérési lehetőségét, valamint az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatok ésmegállapítások összefoglalását (persze nem feltétlenül szó szerint).17 Iratmintatár 1. sz. melléklet18 Iratmintatár 2. sz. melléklet38