ügykezelői alapvizsga tankönyv - Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGAII. fejezet: A közszolgálati jogviszonyAz egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény tételesenfelsorolja azokat a kormánytisztviselőket és köztisztviselőket, akik kötelesekvagyonnyilatkozatot tenni (pl. vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő,). Akötelezettség a közös háztartásban élő hozzátartozót is érinti. A vagyonnyilatkozat-tételikötelezettség elmulasztása a jogviszony megszüntetését vonja maga után.A kormánytisztviselő köteles megtartani a minősített adatot (korábbi nevén: állami ésszolgálati titkot). Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatástolyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam,a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesenelőnyös következményekkel járna.2.1.2. A kormánytisztviselő jogaiA kormánytisztviselő munkavégzéssel kapcsolatos általános jogai érvényesülnek – azáltalános munkajogi szabályok alapján – a munkaközi szünet megállapítására, a pihenőidőre, apihenőnapra és munkaszüneti napra, a szabadság kiadására stb.A kormánytisztviselő sajátos jogai nyilvánulnak meg a munkaidőnek, a túlmunkavégzésnek, aszabadság mértékének szabályozásában.A kormánytisztviselő heti munkaideje 40 óra. Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő ezenfelül is köteles munkát végezni. A rendkívüli munkavégzést a kormánytisztviselő kérése eseténírásban kell elrendelni.A kormánytisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül –besorolásától függően – pótszabadságra is jogosult.A kormánytisztviselő egyéb sajátos jogai közé tartozik többek között, hogy kiválasztásánáljogosult az egyenlő elbírálásra, munkája után illetményre. Felelősségre vonása csakszabályozott rendben, eljárási garanciák mellett történhet, sérelem esetén bírósághoz fordulhat.Alanyi joga van pályáján az előmenetelhez, az ehhez előírt képzéshez, továbbképzéshez.Az előmenetel – egyéb feltételek kormánytisztviselő általi teljesítése mellett – magasabb besorolásifokozatba történő besorolást jelent. A kormányzati szolgálati jogviszony két besorolási osztályt ismer: I. besorolási osztály: felsőfokú végzettségű köztisztviselők, II. besorolási osztály: középfokú végzettségű köztisztviselők.A kormánytisztviselő illetménye alapilletményből, valamint – a törvényben meghatározott feltételekesetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.Az egyéb juttatások rendszere a kormánytisztviselői pálya vonzerejét növeli (pl. jubileumi jutalom,cafetéria juttatás ).2.2. Az ügykezelőkre vonatkozó szabályokA Kttv. értelmében ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási,ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el.Az ügykezelő és a kormánytisztviselő közötti megkülönböztetés alapja a tevékenység jellege,nem pedig az iskolai végzettség szintje. Ez összhangban áll a kormánytisztviselő és ügykezelőfogalmára vonatkozó törvényi rendelkezésekkel.Az ügykezelők általános alkalmazási feltétele – többek között – a minimálisan legalább középfokúszakképesítés megléte. A minimálisan megkövetelt iskolai végzettség szintje nem jelenti azt, hogy ettőlmagasabb iskolai végzettségű személlyel ne lehetne érvényesen ügyviteli feladat ellátására kormányzatiszolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt létesíteni. A büntetlen előélet mindig törvényi előíráskéntszerepelt az ügykezelők jogviszonyának létesítésekor.29