ügykezelői alapvizsga tankönyv - Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGAIV. fejezet: A közigazgatás informatikai támogatásaAmi a SZEÜSZ-öket illeti: ezeket úgy kell kialakítani, hogy azok egymással, illetve az igénybevevő, valamint más hatóságok informatikai rendszereivel kompatibilisek legyenek.Az R1 5 alapelvet rögzít a SZEÜSZ-ökkel kapcsolatban, ezek a törvényes adatkezelés, abizalmasság, a sértetlenség, a rendelkezésre állás, és a kockázattal arányos védelem.A 23 SZEÜSZ közül csak egyet, az ún. ÁBT SZEÜSZ-t említjük meg, tekintettel arra, hogy az újszabályok értelmében az ÜK itt használható, de (azonosítási funkciója kivételével) máshol nem(ismét hozzátéve: hacsak az ügyfél másként nem rendelkezik). Ezt a SZEÜSZ-t kizárólagtermészetes személyek vehetik igénybe.Az ÁBT SZEÜSZ az ÁNYK (általános nyomtatvány-kitöltő) űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás.Az ÁBT szolgáltatás testesíti meg ma (legalábbis nagyjából) azt, ahogyan az elektronikus ügyintézéslehetősége korábban működött. A jogalkotó ebbe a szolgáltatásba sűrítette össze a korábbi megoldások /lehetőségek java részét.Ez a megoldás azért logikus mert az ÁNYK, a segítségével kitölthető űrlapok, és a szolgáltatás technikaimegoldása(i) meglehetősen egyszerűek, nem igényelnek nagyfokú informatikai felkészültséget és / vagydrága, bonyolult eszközöket, és a közigazgatásban (tekintve, hogy a közigazgatási ügy alapja igen sokszorvalamilyen formanyomtatvány benyújtása) széles körben alkalmazható. Mindezt a jogalkotó isérez(het)te, mert az ÁBT szolgáltatás messze a legrészletesebben kimunkált az összes SZEÜSZ közül.Az ÁBT SZEÜSZ a technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általikitöltését, hatóságokhoz való azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás.A szolgáltatás igénybevételéhez ÜK regisztráció szükséges (szabályait ld. később).3.2. Elektronikus aláírás3.2.1. Általános tudnivalókAz elektronikus nyilatkozattétel, illetve adattovábbítás hitelességének jogszabályi feltételeit azelektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény teremtette meg. Megalkotására azértvolt szükség, mert az elektronikus üzenetváltás, levelezés rohamos terjedése felvetette annakigényét, hogy a kapcsolatba kerülő felek hitelesen megállapíthassák, kitől származik az üzenet,illetve annak tartalma nem változott-e a feladás óta.Ezt a funkciót a papír alapú írásos szerződéskötéseknél az aláírás tölti be. Elektronikus formában lévőiratra is rá lehet írni annak a nevét, aki a nyilatkozatot magáénak vallja, de ennek nincs olyan bizonyítóereje, mint a kézírásos aláírásnak.Érthető, hogy a közigazgatási ügyek intézésénél elengedhetetlen, hogy az elektronikusan aláírtüzenet olvasója ellenőrizni tudja az üzenetet küldő személyazonosságát, és az üzenetsérthetetlenségét.A törvény három alapelvét kell kiemelnünk: az elektronikus aláírás alkalmazását, az ügyfelet érintően nem lehet kötelezővé tenni,ugyanakkor használatát nem lehet kizárni (csak olyan esetekben, ahol a felek érdekeit azsértené, a kizárást csak törvény írhatja elő), rendelkezései technológiától (az elektronikus aláírás előállításának technológiájától)független, tehát bármely elektronikus aláírásra alkalmazható,59