ügykezelői alapvizsga tankönyv - Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGAIII. fejezet: A közigazgatási hatósági eljárás szabályai4.1.7. A képviseletet szabályaiA közigazgatási eljárásban a képviselet három formája ismert. Ezek: a törvényes, ameghatalmazotti, és az ügygondnok által ellátott képviselet. Általánosságban elmondható,hogy a képviseletnek általános és folyamatos jelleggel kell bírnia.Törvényes képviselet esetén a képviselt eljárásjogi képességgel nem rendelkezik (kiskorú, jogiszemély, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).Ha személyes eljárás nem kötelező az eljárás során, meghatalmazotti képviselő járhat el.Ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ügyében eljárni nem tudó fél részére, aki nem rendelkezikmeghatalmazotti képviselettel, illetve ismeretlen ügyfél esetén az eljáró hatóság kérésére atörvény erejénél fogva a gyámhatóság ügygondnokot jelöl ki, aki az eljárás során érdekeitképviseli.4.1.8. Szakhatóság a közigazgatási eljárásbanJogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt szakhatóság állásfoglalását kellbeszerezni. Mivel ez jogszabályi kötelezettsége az eljáró hatóságnak, ezért a szakhatóságiközreműködés nélkül jogszerű döntést nem hozhat.Például étterem működése nem engedélyezhető az ÁNTSZ (közegészségügyi hatóság) hozzájárulásanélkül.4.1.9. A kizárás intézménye a közigazgatási eljárásbanA független és pártatlan eljárás érdekét szolgálja a kizárás intézménye, hogy olyan személyvagy szervezet ne vehessen részt olyan az eljárásban, aki/amely bármely ok miatt elfogult,vagy ellene az elfogultság látszata felmerülhet. A kizárásnak két fajtája ismeretes, az abszolút,és a relatív. Abszolút kizárási ok esetén nincs helye mérlegelésnek, az illető személy/szervezetaz eljárásban nem vehet részt, ki kell zárni.Például ügyintéző saját, illetve hozzátartozója ügyében nem járhat el, a másodfokú eljárásban nem vehetrészt az aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett, illetve hatóság a saját ügyében nem járhat el.Relatív kizárási ok akkor áll fenn, ha az ügyintézőtől nem várható el az ügy tárgyilagosrészlehajlás mentes megítélése. Ebben az esetben a kizárás lehetőség.Például ha az ügyfél az ügyintéző régi barátja vagy éppen haragosa.4.1.10. Iratbetekintés az eljárás soránAz eljárás során az ügyfél, illetve képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet,azokról másolatot kérhet.4.1.11. A hatóság döntései, a határozat fajtáiA bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha a tényállás tisztázásra került, a megfelelőjogszabályok figyelembevételével hozza meg a hatóság az érdemi döntését: az első fokúhatározatot. A határozatot írásba kell foglalni.A határozat 21 első része a fejléc, amely a hatósági jogviszonyban résztvevők megnevezését, azügy számát, tárgyát tartalmazza, a rendelkező rész, amely lényegében a hatóság érdemidöntését és annak tartalmi elemeit (tényállás, bizonyítékok) közli.21 Iratmintatár 3. sz. melléklet40