Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

Közlemények
lödéssel tanulmányozták a sorsközösségükben osztozkodó többi nép történelmét. A XVIII.
század folyamán Magyarországra telepedett szórvány görögséget 2 is érdekelték azok
az események és személyek, amelyek és akik hazájuk felszabadításával esetleg kapcsolatba
hozhatók voltak. Ezért tartották szükségesnek, hogy CANTEMiRnek és KANTAKUZEN és
VEANKOVAN fejedelmi családok 1678—1716. évek közti rivalitásáról román nyelven írt
munkáját újgörögre lefordítsák. E munkának 1772-ben jelent meg az orosz fordítása,
majd 11 évvel később H. Chr. BAUMEISTER németül adta ki e művet. (Russische Bibliothek
zur Kentniss des gegenwärtigen Busslands. Riga, St. Peterburg und Leipzig. VIII. k. 1783
147 — 184 1.) Ezt a német fordítást használta fel Jeórjiosz ZAVIRASZ, a magyarországi
görögök szellemi vezére 3 az újgörög fordítás elkészítéséhez. Kéziratának egy 1794-ben
KONSTANTIN Papa GEORGTU által készített másolata a második világháború előtt még
megtalálható volt a Kecskeméti Görög Egyház Könyvtárában. 4 Az eredeti ZAVIRASZ
kézirat viszont alapja lett az 1795-ben Bécsben kiadott újgörög fordításnak, amelynek
magyarul a címe így hangzik: CANTEMIR Demeter, Moldva fejedelme: Az oláhországi
Kantakuzenok és Vrankovanok története. Németből a mi egyszerű nyelvünkre fordította
a sziatisztai származású ZAVIRASZ György. Bécs 1795. Puliu nyomda." Sajnos e könyv
egyetlenegy példányát sem sikerült eddig Magyarországon megtalálni, különféle bibliográfiai
munkák azonban említik ezt a ZAViRASz-féle Magyarországon készült és Becsben
kiadott újgörög fordítást is. FÜVES ÖDÖN
A 200 éves Klimó-könyvtár történetéhez. Ismeretes, hogy KLIMÓ György pécsi püspök
(1751 — 1777) 1774-ben Pécsett nyilvános könyvtárt alapított, és azt az általa
emelt épületbe helyezte el. Évek folyamán a könyvtárnak kijelölt három terem szűknek
bizonyult, ezért 1832-ben SZEPESY Ignác püspök a könyvtárt az általa 1829-ben épített
mai épületbe helyezte át. Mint Püspöki könyvtár működött 1923-ig, amikor ZICHY
Gyula püspök, az egyház tulajdonjogának fenntartásával, a könyvtárt átadta a Pécsre
költözött egyetemnek. Azóta mint Egyetemi könyvtár szerepel a nyilvánosság előtt.
Mióta a könyvtár az Egyetem, következőleg szakemberek felügyelete és kezelése alá
került, tetemesen megszaporodtak a könyvtárról szóló ismertetések, 1 de a könyvtár
részletes története még mindig megírásra vár. Ennek érdekében közöljük az eddig még
nem ismert, illetőleg nem kellően figyelembe vett adatokat. Forrásaink két évből származnak;
1. KLIMÓ halála után a Helytartótanács 1778-ban két jegyzéket készíttetett a püspöki
székházról. Az egyik szobáról szobára haladva tartalmazza az épület leírását, a másik
ugyanígy felöleli az egyes termekben levő tárgyakat. 2
2. SZEPESY Ignác püspök (1828 — 38) 1829-ben szintén elkészíttette a püspökség alá
tartozó összes épületek leírását, és ezek keretében foglalkozott a könyvtár akkori állapotával.
3 Forrásaink értéke az, hogy képet adnak a KLiMÓ-könyvtár kezdő és utolsó időszakából.
A KLiMÓ-könyvtár eredeti helye a püspöki székház déli szárnyának nyugati vége ós
a mai levéltári torony között emelt épület volt. 4 Hangsúlyoznunk kell a levéltári tornyot,
2 HORVÁTH Endre: Az ujgörögök. Bp. 1943.
3 HORVÁTH Endre: Zavirasz György élete és munkái. Bp. 1937. 40.
4 HAJNÓCZY Iván: A kecskeméti görögség története. Bp. 1939. 41.
1 Lásd Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából. 1. szám.
2 1. számú forrás.
3 2. számú forrás.
4 Lásd az alaprajzot.
7*
315