Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban 27 <
mányzat 6 ügyosztályt hozott létre, ezek azonban nem logikai sorrend, hanem
á vezetők személyi adottságai szerint különültek el. így a sajtó és az egyesületek
ügyei több helyen is, a Kebelbéli Irodai Osztályon, a Rendőri Osztályon,
illetve a Világi Alapítványi Osztályon fordultak meg. 48
1849 — 1850-ben, a katonai kormányzat időszakában irodalmi életünk irányítójaként
legtöbbször MACCHIO tábornoknak, a pest-budai katonai kerület
parancsnokának személye került elő. Podolsky, 1852. novemberéig a III.
hadsereg rendőri osztályának vezetője, ritkábban avatkozott az irodalmi
ügyekbe. A rendőrséget ekkor még elsősorban a közvetlenül forradalmi elemek
kötötték le. Csak személyre szóló feljelentések vagy „főbenjáró ügyek" esetében
foglalkozott sajtóügyekkel. MACCHIO ,, . . .humánus, mívelt katona [volt],
ki gyűlölet és ellenszenv helyett részvételt hozott magával . . ." 49 . Valóban,
ebben az időszakban volt a legelnózőbb az irányítás. SZILÁGYI Sándor szerint
egyetlen elkobzási eset sem fordult elő MACCHIO parancsnoksága idején. Pedig
ekkor jelentek meg SZILÁGYI Sándor folyóiratai, sőt az Emléklapokban TOMPA
Mihály Gólyához című költeménye is, amiért közel két év múlva fogták perbe. 50
MACCHiót azonban HEYNTZEL tábornok követte, mellette pedig a pesti rendőrfőnök
PROTMANN József lett. Ez ,,a két irodalmi Karafa" nemcsak megszigorította
az ellenőrzést, de visszamenőleg is felülvizsgálta a megjelent dolgokat. 51
Ennek lett egyik áldozata TOMPA Mihály is. ALBRECHT főherceg kormányzóvá
történt kinevezése után, 1.852 tavaszától még romlott a helyzet. A főherceg
PROTMANN-nál is szigorúbban járt el. Többek között ragaszkodott ahhoz, hogy
minden kinevezési, személyi ügyet közvetlenül intézzen, a rendőri ügyeket
irányítsa. Már 1851.-ben elrendelte kimutatás készítését az egyletekről, majd
többet betiltott, s megtagadott olyan lapalapítási engedélyt, amit még PROT-
MANN is javasolt. 52 Ha BACH vagy KEMPEN döntéseivel nem értett egyet, megtagadta
még ezek rendelkezéseinek végrehajtását is ! Például az Akadémia
alapszabályainak 1856-os felterjesztésekor a kormány által elfogadott és visszaküldött
alapszabályokat nem továbbította, mert nem értett egyet a döntéssel. 53
Amikor VÖRÖSMARTY árváinak javára az Akadémia nyilvános gyűjtést akart
rendezni, KEMPEN megadta az engedélyt, de ALBRECHT főherceg megtagadta
azzal, hogy az részben nyilvános tüntetés lenne, részben pedig nyilvános gyűjtést
csak országos csapások (tűzvész, árvíz stb.) esetén lehet rendezni. Egyes
személyek — ha vagyontalanságukat bizonyítani tudják — a községek gondoskodása
alá tartoznak. 54
Az irodalmi élet irányítását szolgálták a könyvvizsgáló bizottságok. Ezeknek
a rendőrségi bizottságoknak — 1854 végén, a rendőrség sajtóosztályával
együtt kezdték megszervezni a külön magyarországi bizottságot is 55 — feladata
részben a külföldi könyvek ellenőrzése, hogy a „veszedelmesek" ne kerüljenek
48 SASHEGYI i. m. 222., 226., 293., 296.
49 SZILÁGYI Sándor: Visszaemlékezés szerkesztői pályámra. TN 1872. 13. 2
50 BERZEVICZY Albert: Az absolutismus kora Magyarországon. II. köt. Bp. 1925-
426-427.; SZILÁGYI i. m. PN 1872. 36. és 70. sz.
"SZILÁGYI i. m. VN 1872. 36. 1.
52 SASHEGYI i. m. 193., 226.; Pl. NEY Ferenc Nagy Világ Képekben c. füzetes kiadványát
akarta hetilappá alakítani ugyanakkor, amikor a Családi Lapok szerkesztője volt
(1855 őszén). PROTMANN ajánlata ellenére a kormányzóság megtagadta az engedélyt.
ANGYAL i. m. 131.
53 BERZEVICZY i. m. II. 107 — 110.
54 FALK — KECSKEMÉTHY i. m. 309 — 311.
55 KECSKEMÉTHY i. m. 65. (1854. augusztus 23-i bejegyzés).