Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
288 Buzinkay Géza<br />
1849 augusztusának végétől SZILÁGYI Sándor gyűjtött maga köré egy kisebb<br />
írói kört (JÓKAI, GARAY, KAZINCZY Gábor, KEMÉNY Zsigmond, CSENGERY,<br />
VAHOT Imre, OBERNYIK, BÉRCZY Károly, SÜKEI Károly). Kávéházakban<br />
jöttek össze. 1850-ben mindennapos találkozóhelyük volt a Megyeház utca<br />
sarkán levő Vörös Ökör vendégfogadó emeleti rejtett szobája, ahova GYULAI<br />
Pál és SZÁSZ Károly is gyakran ellátogatott. SZILÁGYI Sándor így emlékezett<br />
ezekre az időkre:<br />
„Dolgoztunk fiókjainknak, egymásnak mutogattuk, a mit dolgoztunk — még alig is<br />
gondolva rá, hogy valaha is kijöhessen, — még nem jutottunk el odáig, hogy terveztünk<br />
volna is a jövőre. Oly kevesen voltunk, hogy egy asztalkörnél több nem telt ki belőlünk<br />
— kik ebéd után a gránátos és városház-utcák [?] sarkán levő kávéházban, s este<br />
a váczi-utczai Parragh-féle kis vendéglőban találkoztunk. Még egy gyűlhelyünk volt<br />
— valóságos casino — a nemzeti színházban: az úgynevezett írói páholy (»drámabírálók<br />
páholya«)." 134<br />
SZILÁGYI Sándorék 1850-i találkozóhelyén, a Vörös Ökörben vitatták meg<br />
az Emléklapok <strong>szám</strong>ait, egymásnak felolvasták a vidékről beérkezett „monumentálisabb"<br />
műveket. Színház után esténként a Váci utcai Porszász vendéglőben<br />
gyűltek össze. 135 A Vörös Ökör tulajdonosa, HAUER Ferenc, biztosította<br />
<strong>szám</strong>ukra a zavartalanságot. A rendőrség nem tudott az írók találkozóiról,<br />
csak a HAUER által ismert, a körhöz tartozó írók mehettek fel az első emeletre.<br />
BEVILAQUA BORSODY Béla szerint VÖRÖSMARTY asztala is ott lett volna. 136<br />
így vendéglői asztalok léptek elő „irodalmi központokká", mint a Komlókert,<br />
az Aranysas, a két ferencvárosi „kurta kocsma", a Prés és az Angyalhoz<br />
címzett. Alkalmilag — 1.851 nyarán, amikor KEMÉNY Zsigmond ott lakott -<br />
ilyen volt a Vadászkürt, 1855 nyarán pedig a városligeti Páva-sziget vendéglője,<br />
BERECZ Károly, BEÖTHY László, TÓTH Kálmán, LISZNYAI találkozóhelye<br />
— s KEMÉNY Zsigmondé, aki ebben az időben meg itt lakott. Nyaranként<br />
a Svábhegy is találkozóhelyül szolgált. 137 Az évtized közepén TOMORI Anasztáz<br />
rendezett estélyeket. Nála gyűlt össze többek között DEÁK, EÖTVÖS, KEMÉNY<br />
és JÓKAI is. Itt született még a TOMORI által fedezett magyar Shakespearekiadás<br />
terve. Ez időtől kezdve DEÁK és KEMÉNY szállása, az Angol Királynő<br />
is centrum volt, főként a Pesti Napló körének. Az 1850-es évek végén BEZERÉDJ<br />
István, halála után pedig özvegye tartott összejöveteleket, amelyeken ARANY<br />
is gyakran részt vett. CSEKONICS grófné estélyei, melyek az írók és az arisztokrácia<br />
közötti kapcsolatteremtést tűzték célul, már kudarcba fulladtak. 138<br />
A magyar irodalmi művelődés<br />
Az irodalmi és művelődési pozíciókat a forradalom előtt még biztosan tartotta<br />
kezében a magyar nemesi értelmiség. Ezt a képet még csupán színezte,<br />
hogy egyre nagyobb <strong>szám</strong>ú plebejus és polgári elem került a nemesség sorai<br />
közé, és a nemesség egy része is a polgárosodás útjára lépett. A magyar középnemességnek<br />
politikai és anyagi megsemmisítésére tört az abszolút hatalom,<br />
134 SZILÁGYI i. m. 1872. 13.<br />
135 SZILÁGYI i. m. 1872. 69.<br />
136 BEVILAQUA BORSODY Béla—MAZSÁRY Béla: Pest-budai kávéházak. Bp. 1935. I.<br />
136-137., 332-33<strong>4.</strong>, II. 1170.<br />
137 BERZEVICZYÍ. m. II. 433.; BERECZ Károly: <strong>Magyar</strong> írók szobája. Visszaemlékezés az<br />
ötvenes évekre. Fővárosi Lapok 1878. 15<strong>4.</strong>, 155. sz.; PÁLEFY i. m. 241.<br />
138 PAIS i. m. 324-325.
Change language