Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A magyai- irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban 283<br />
bozta. így például KUTHY Lajost 1853-ban perbefogták Székely Katalin című<br />
novellája miatt — miközben Szatmár megye másodosztályú biztosa volt. 96<br />
TEUTSCH Józsefnek, a Pesti Kerületi Kormányzóság kebelbéli Írnokának pedig<br />
Budavár ostromáról szóló művét tiltották be. 97 Ugyanakkor azonban CSEN-<br />
GEKY Antal cikksorozata megjelenhetett a Pesti Napló 185X. <strong>évf</strong>olyamában,<br />
amelyben az angol mintájú autonóm közigazgatást elemezte és állította szembe<br />
az abszolutisztikus centralizációval.<br />
Méltán írta SZILÁGYI Sándor, hogy ,, . . .éppen abban állott a rendszer<br />
utálatos önkénye, hogy hagyta s elősegíté annak elkövetését, mit ő el volt<br />
határozva megtorolni". 98 A kortársak mégis úgy látták, ,, . . .mintha e kormány<br />
a maga által kiadott kivételi törvények szerint, s hadi törvényszékkel<br />
sem tudna kormányozni". 99 Valóban, az önkény összeroppant a hatalmas<br />
méretű feladat súlya alatt, amikor mindent szemmeltartani és befolyásolni<br />
kívánt. Idővel, az 1850-es évek második felében bosszúszenvedélye — s azzal<br />
együtt figyelme is — lankadt. A legegyszerűbb csel vetések és kibúvók is egy<br />
idő után beváltak és egyre kevesebbszer vontak maguk után megtorlást. Sőt<br />
már az első években is előfordult az az eset, hogy olyan sajátos hangú írót,<br />
mint JÓKAI Mórt, a Sajó álnév alatt, a szabadságharc utáni első jelentkezésekor<br />
az Emléklapokban, mindenki felismerte, olvasók és a lapot ismertető kritikusok<br />
egyaránt; de senki nem említette nevét, s így Sajó maradhatott és megjelenhetett.<br />
100 Néha azt is meg lehetett csinálni — a sajtórendtartás megjelenése<br />
előtt, amikor az impresszumadatok még nem voltak kötelezően előírva - ,<br />
hogy lefoglalás előtt a nyomtatványok egy részét már titokban kiküldték,<br />
vagy azt, hogy a költő saját versét „perzsából fordította", s így annak célzása<br />
,,a perzsa közállapotokra" utalhattak csak. 101 Hasonló fogás volt PÁKH<br />
Alberté is, aki Hunyadi János című cikkében csípős szatírát írt úgy, hogy az<br />
elején ,, . . .egy fél hasáb borzasztó elmélkedés volt a túlvilágról, s a végén egy<br />
másik félhasáb Hunyadi János utolsó óráit festi . . ."A cenzor valóban csupán<br />
ezeket olvasta el ! 102 Még arra is nyílt alkalom, hogy a súlyosan „kompromitált"<br />
JÓKAI lapot szerkesszen. PÁKH Albert nevére szólt a lapengedély, s míg<br />
ő hetekig Gräfenbergben kezeltette magát és postán küldte el az általa aláírt<br />
üres, rendőrségi lappéldányt, azalatt JÓKAI megszerkesztette és a rendőrségnek<br />
benyújtotta a szerkesztői aláírással szabályosan ellátott ellenőrzési példányt<br />
a Vasárnapi Újságból. 103 MAGYAR Mihály nevén ugyanígy szerkesztette<br />
TÁNCSICS Mihály a Kalauz című lapot 1857-ben. 104 Miközben a kormányzóság<br />
abban reménykedett, hogy beavatkozás nélkül, az érdektelenség és a gazdasági<br />
nehézségek megölik a Pesti Naplót, s így észrevétlenül sikerül megfojtania<br />
a szerveződő ellenzéket, addig az arisztokraták egy csoportja gazdasági mentőakciót<br />
szervezett és részvényeivel megerősítette DEÁK kialakuló orgánumát.<br />
96<br />
ÁNGY ÁT. i. m. 110.<br />
97<br />
OL D 98 1852:8:10.<br />
98<br />
SZILÁGYI i. m. 1872. 79.<br />
99<br />
CSENGERY Antal feljegyzése 1851. szeptember 10-én: OSZKk Quart. Hung. 2420.<br />
f. 253.<br />
100<br />
SZILÁGYI i. m. 1872. 32.<br />
101<br />
SZILÁGYI i. m. 1872. 85. és 1873. 76.<br />
102<br />
SZILÁGYI i. m. 1873. 76.<br />
103<br />
JÓKAI Mór: Hogy született,<br />
léklet, 170.<br />
hogy dajkáltuk? Vasárnapi Újság 1879. 11. sz. mel<br />
104<br />
TÁNCSICS i. m. 303.<br />
5*
Change language