Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

Közlemények 317
A turris mathematiea és benne a csillagászati műszerek fölvetik a kérdést, miért volt
ezekre KLiMÓnak szüksége Î Megoldódik a probléma, ha figyelembe vesszük, hogy KLIMÓ
tulajdonképpen a régi pécsi egyetemet akarta felújítani. A könyvtár, benne 300 középkori
oklevél, az éremtár, a csillagászati műszerek beszerzése csak előkészület volt a bölcseleti
kar megszervezéséhez.
Első forrásaink nem a könyvtárral, hanem a levéltárral kapcsolatosan emlékeznek
meg olyan tárgyakról, melyek mai felfogás szerint beiktatandók a könyvtár állományába.
Gondolunk itt főként térképekre, melyek a leltár szerint a palota délkeleti termében
levő archívumban voltak elhelyezve. Itt találunk 2 falra függesztett nagy térképet,
valamint még 12 térképet, melyek közül kettő azért nagy jelentőségű, mert Pécs városát
ábrázolták. Eltekintve HAXJY mérnök térképétől, melyet akkoriban Pécsett még nem
ismertek, tudtunkkal 1778 előtt csak DTJPLATER készített Pécsről egy térképet. Ez lehetett
tehát az egyik. Nagyobb rejtély a második, mert ez nem lehetett ÜERMANGnak 1754-ben
készült (ma is meglevő) helyszínrajza, hisz ez csak a székesegyház körüli várat dolgozta
föl.
Talán nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy a leltár szerint a főlépcső szomszédságában
kialakított nagy teremben (sala aestiva), mely az itt föltüntetett étkezési edények alapján,
ebédlőül szolgálhatott, függött a ma is meglevő 6 nagy püspök-kép: KLIMÓ közvetlen
elődjei: SZÉCHENYI Pál, KADONAI Mátyás, NESSELROD Vilmos, THURN-TAXIS, CIEN-
FUGEOS Alvarez, BERÉNYI Zsigmond, festett képei. A leltár különben rengeteg sok festményt,
hímzett képet említ, de csak egy-két esetben jelöli ezek tárgyát. Ma a levéltár
őrzi MÁRIA TERÉZIA, II. JÓZSEF, FERENC császár festményeit, valamint a czenthovói
Fekete Madonna képét. A könyvtár első szobájában említett KLiMÓ-kép (Effigies denati
Excellentissimi Eppi) alighanem azonos a ÜARTELMAY'ER-féle vöröskréta rajzzal.
Válaszol a leltár arra a soha föl nem tett, mégis érdekes kérdésre, hol volt KLIMÓ
könyvtára, mielőtt a könyvtárépület elkészült. A palota keleti szárnyának leírásánál
délről számítva, mellőzve a déli szárnyhoz tartozó archívumot és az északról hozzácsatlakozó
W.C.-t, az első szobánál ez a megjegyzés olvasható: Antiqua Bibliotheca.
A leírás ezt a szobát kótablakosnak jelzi. Ma csak egy ablak van rajta, mert a második
ablakot a SzciTOVSZKY-féle homlokzati átalakítás eltüntette. A fölötte levő szertartói
lakás mai ablaktalan hálószobájában falba épített szekrény jelzi, hogy eredetileg itt
ablak volt. Következőleg az alatta levő szobában is, amit a szoba mai megvilágosítottsága
tüstént elárul.
Az 1829. évi SzEPESY-jegyzék fejezetekre bontva írja le a könyvtár állapotát. Az 1.
fejezet kegyeletes szavakkal emlékezik meg KLIMÓ püspökről, akinek tevékenységét és
a könyvtár alapításának idejét a könyvtár falába illesztett márványtábla hirdeti. (Jelenleg
az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában.) Arról is értesülünk, hogy KLIMÓ nagy éremtárral
gazdagította a könyvtárt, azt azonban 1803-ban ismeretlen tettesek kifosztották.
A csillagászati torony kifejlesztése sem haladt időközben előre, mert lényegében ugyanazok
a műszerek vannak fölemlítve, melyek az 1778. évi leltárban is előfordulnak. Új adat
most, hogy a torony első emelete a könyvtáros lakásául szolgál. Az 1803. évi lopás
következményekónt, széküresedés miatt, a káptalan elrendelte, hogy a könyvtáros
ezentúl a könyvtár közelében lakjék, ós ezért a torony említett szobáját fűtési lehetőséggel
be kell rendezni. Az új könyvtáros, LETHENYEI János, 1804. febr. 20-án be is vonul
új otthonába, de nem sokáig élvezhette azt, mert október 30-án meghalt. Utóda BILISICS
Alajos lett. 7
A jegyzék a továbbiakban megemlíti a könyvtár főbb gyarapítóit. ESZTERHÁZY Pál
püspök könyvtárát és hatalmas ásványtárat ajándékozott a könyvtárnak; időközben
7 Kápt. Jegyzőkönyv 1804. febr. 20. Káptalani levtár. Pécs.