Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

Közlemények
Irodalmi Lexikon* 1 is.) Az előtte járók tévedését kiigazító TÍMÁR Kálmán 42 az óbudai
Nádór-kódex-szel egyező szövegrészletek alapján a margitszigeti dominikánus női kolostor
kódexének tartja. 43 A kódex szövege többhelyt is ,,hugaim"-ról beszél, 44 s kevéssé valószínű,
hogy a kevés számú női domonkos-kolostor közül másra kellene gondolnunk. 45 Ügy véljük,
a Winkler--kódex föntemlített két rövid szerzetes-tükrét is a margitszigeti kolostorban
ez idő tájt végbement Váci-féle reformmal hozhatjuk összefüggésbe. 46 Másrészt tudjuk
a Példák Könyvéről, hogy ugyanezen reform-mozgalom terméke, 47 s ugyancsak a margitszigeti
kolostorban készült. 48 A Winkler-kódex keletkezési ideje: 1406, a Példák Könyvéé:
1510. A négy év különbséggel készült két könyvben négy (vagy a Mária epeségéről szóló
verset külön számítva: öt) verset találunk ugyanabban az egyébként ritka strófatípusban.
#
Megemlítünk még egy sajátos összevágást: NÁEAY Györgynek a XVII. század végén
megjelent énekgyűjteménye is tartalmazza a Dies est laetitiae dallamát, de más szöveggel:
,,Hallja meg minden ember, gazdag és a szegény"; ez nem más, mint énekes tízparancsolat.
49 NÁRAY ugyan nem tekinthető a magyar énekhagyomány megbízható tanújának,
s tízparancsolat-szövege is nyilvánvalóan újabb, valószínűleg egyéni gyártmány. De legönkényesebb
módosításai között is megtartja lehetőleg a dallamok tematikai kötöttségeit:
így pl. karácsonyi Kyrie-parafrázisát a Dum virgo karácsonyi ének dallamára, böjti
Credo-ját a Crux fidelis-re, pünkösdi Credo-ját A pünkösdnek jeles napján dallamára,
szent János himnuszát pedig arra a dallamra írta, melyben az Ut queant laxis középkori
magyarországi dallamalakját kíséreltük meg kimutatni. 60 Az előbbiek ismeretében talán
nem vakmerőség feltételezni, hogy a Dies est laetitiae dallamára énekelték a Példák
Könyvének tízparancsolatát, s hogy ez valamilyen variált, átírt szöveggel népénekké vált;
ha nem is került be énekeskönyvekbe, 51 a népének-hagyományban talán megérte NÁEAY
korát is.
A dallam népszerűsége a domonkosoknál tehát több contrafactum készítésére vezetett.
52 A szerzetes-szabályokat 53 már inkább a cantio hatására létrejött alkalmi, házi
költészetnek tekintenénk. 64 A népszerűségnek e megnyilvánulása azonban csak hirtelen
41 Magyar Irodalmi Lexikon. Bpest, 1965. III. 571.
42 TIMÁE K.: Magyar kódex-családok. ItK 37. (1927). 65, 216.
43 TIMÁE K.: Domonkos-rendi kódexek. ItK 40. (1930). 410.
44 „kiben énneköm, méltatlan szolgáló leányodnak ..." f 122, etc.
46 Cf. HAESÁNYI András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen,
1938. HOEVÁTH J.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest, 1944. 146. Az ország
középső területét valószínűsíti a kódex nyelvjárására vonatkozó kutatás is, NYIEI A.:
A Winkler kódex hangtana és szótana. Szeged, 1933.
46 HOEVÁTH J.: A magyar irodalom kezdetei. 122.
47 1960-as kiadás 290-291. ItK 63. (1959). 482.
48 Nyelvemléktár VIII, XXXIII. old.
49 NÁEAY Gy.: Lyra caelestis. Nagyszombat, 1695. 3.
50 Der Weg einer sapphischen Melodie in die Volksmusik. Stud Mus 13 (1971), 208—211.
51 A néphagyományban élő, de ónekeskönyvekben nem került énekekről PETEÓ S.
i. m. 275-6.
52 Arra is gondolhatunk, hogy a prédikációkhoz kapcsolódó („Prédikáció előtt"
Telegdi, Kapcsáni, Kájoni, CC, Bozóki, Kovács M. könyveiben, de a németeknél is „von
der glaubigen, vor und nach der Predigt gesungen wird") Dies est, valamint a lényegében
gyónó-tükörnek használható Regulák lefordítására, magyar nyelven népszerűsíthető
verses megfogalmazására kiváltképpen igényük lehetett a prédikációt és gyóntatást főhivatásuknak
tekintő domonkosrendi férfiszerzeteseknek (cf. Harsányi A. i. m. 13.).
Az itteni termékek pedig leghamarabb nyilván a gondozásukra bizott apácakolostorokban
terjedhettek el.
53 Semmi esetre sem „asztali áldás", mint SZILÁDY véli RMKT I. (1877). 349.
54 „Forrását egyiknek sem ismerjük, lehet, hogy eredetiek." CSÁSZÁR i. m. 164.
311