Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

268 Fülöp Oéza
hiányzik a Skublics-könyvtárból. Ugyanakkor megvan a Hitel kapcsán keletkezett
vitairodalom számos darabja, pl. DESSEWFFY Józsefnek a konzervatív
nemesi álláspontot tükröző Taglalata,, majd SzÉCHENYinek erre adott cáfolata,
a Világ, továbbá DESSEWFFY Aurél, Marcel és Emil Néliány szó a közönséghez
a Hitel, Tagiotât és Világ ügyében című munkája és OROSZ József Széchenyi
István mint író címen megjelent és SZÉCHENYI reformtörekvéseit ugyancsak
konzervatív alapról támadó könyve. A könyvtár ekkori tulajdonosa, a polgári
haladás iránt művelődési téren fogékonynak mutatkozó és kisebb reformokat
gazdasági-társadalmi téren is szükségesnek tartó SKUBLICS Károly — a köznemesség
jó részéhez hasonlóan — megriad SzÉCHENYinek a feudalizmus rendszerét
gyökeresen, de minden forradalmi megrázkódtatás nélkül átalakítani
kívánó reformprogramjától. Nyilván riadalommal olvassa BALÁSHÁZY Jánosnak,
a magyar mezőgazdaság korszerű megreformálását ugyancsak elengedhetetlennek
tartó jeles agrártudósnak az 1831-i felvidéki antifeudális parasztfelkelésről,
a koleralázadásról írott munkáját is (Az 1831. esztendői felső
magyarországi zendülésnek történeti leírása. 1832.), amely — éppen SKUBLICS
Károly kézzel írott katalógusa szerint — a könyvtár egyik legutoljára beszerzett
darabja Zala megyének történt átadása előtt.
A Skublics-könyvtár állományának igen tekintélyes hányadát képezik végül
a természettudományok, az ún. alkalmazott tudományok és a különböző gyakorlati
célú ismeretágak körébe tartozó könyvek: matematikai, fizikai, csillagászati,
ásványtani, építészeti, botanikai, zoológiai, orvosi, állatorvosi és legnagyobb
számban mezőgazdasági munkák; elméleti és történeti, tudományos
ós ismeretterjesztő művek, s teljesen praktikus szakismereteket tartalmazók
egyaránt, túlnyomó többségük német nyelven. E könyvanyag felöleli mindazokat
az ismereteket, amelyekre egy korszerű, belterjes gazdálkodásra
törekvő, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó, építkező, gazdasági
berendezéseket és eszközöket készíttető, az egészséges életmód feltételeit
megismerni kívánó vidéki nemesnek abban a korban szüksége volt. LINNÉ
több műve (köztük A természet rendszere) mellett, amelyekből a növény- és
állatvilág, sőt az ásványok leírását és rendszerezését ismerhették meg a
Skublics-család tagjai, számos könyv állt rendelkezésükre pl. a kertészetről,
a zöldség- és gyümölcstermesztésről, a szőlőművelésről és borápolásról, vagy
a marha- és lótartásról, a sertés- és juhtenyésztésről, a méhekről és méhészetről,
a különféle növény- és állatbetegségekről, valamint gyógyításukról, de az
emberi test anatómiájáról, az emberi betegségekről és orvoslásukról, a mérgekről
és a szükséges házi gyógyszerekről is. VITRUVIUS klasszikus építészeti munkáján
(De architectura) kívül olvasták az újabb építészeti műveket, köztük
pl. egy hídépítésről szóló munkát is. A kor magyar szakíróit pl. MITTERPACHER
Lajos gazdasági szakíró, HORVÁTH B. János fizikus, BENE Ferenc belgyógyászprofesszor,
ZSOLDOS János orvos, SCHAMS Ferenc szőlészeti szakíró, PANEL
Mátyás gazdasági író, ZIPSER Kristóf András mineralógus stb. képviseli a
könyvtárban.
SKUBLICS Imre és Károly mellett számos művelt vidéki nemes akad az ország
más részeiben is a 18. század végén és a 19. század első felében, akiknek ,,a tudományokkal
és a Múzsák hagyományaival való megismerkedés" ugyancsak
a ,,főbb gyönyörködtetésük és időtöltésük", akik olvasnak, művelik magukat,
könyvtárat gyűjtenek és bekapcsolódnak a felvilágosodás időszakának, majd
a reformkornak kulturális életébe és közéleti mozgalmaiba is. A 18 — 19. század
fordulójah megélénkülő megyei élet sokakban felkelti a „pallérozodas" iránti