Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
lyen kincsesbánya ez a hagyaték. Most<br />
CSANAK Dóra föl is tárja, s jól látja a<br />
hagyaték rétegeinek sorrendjét a jelentőség<br />
szempontjából.<br />
Bevezetője először a hagyaték alkotáslélektani<br />
érdekére mutat rá. A versek és<br />
fordítások nagy<strong>szám</strong>ú variánsa gondolható<br />
volt, várható, hiszen SZABÓ Lőrinc publikált<br />
életművében is <strong>szám</strong>os a változás.<br />
Ragaszkodott a költő ama jogához, hogy<br />
műveinek végleges alakját maga határozza<br />
meg, ne a megjelenési körülmény. Egy<br />
kritikai kiadásnak mindenesetre híven kell<br />
rekonstruálnia majd az átdolgozások történetét;<br />
a fönnmaradt variánsokat segít<br />
<strong>szám</strong>bavenni CSANAK Dóra katalógusa.<br />
De szinte nem is látszik meg, inkább csak<br />
sejthető, mekkora munkát ölt bele CSANAK<br />
Dóra az anyag rendjének kialakításába, az<br />
azonban látszik, hogy minden fölmerülő<br />
filológiai kérdést megoldani igyekezett,<br />
ami a szövegviszonyokra nézve fontos.<br />
Az se ér váratlan bennünket, a levelezés<br />
kiterjedtsége. SZABÓ Lőrinc az irodalmi<br />
élet legsűrejót is élte; rengeteg eleven kapcsolatot.<br />
Az Ü7s£-lapok és szerkesztői vállalkozásai<br />
éppúgy levelezésbe kényszerítették,<br />
mint személyesebb irodalmi kapcsolatai.<br />
De a leveles anyag gazdagsága így is<br />
meglepi a katalógus tanulmányozóját.<br />
Külön ajándék a hagyaték más személyekre<br />
vonatkozó része. BABITS és TÓTH<br />
Árpád hagyatékának jelentős fragmentumát<br />
őrzi a SZABÓ Lőrincé. E tény önmagában<br />
is fényes bizonyítéka, hogy a Nyugat<br />
két nagy nemzedéke közt SZABÓ Lőrinc<br />
volt — meg természetesen ILLYÉS — az<br />
összekötő kapocs. De SZABÓ Lőrinc nemcsak<br />
az irodalmi kapcsolataiban, az annak<br />
előtte valókban is hűségesnek bizonyul.<br />
A DIENES család fényes tehetségű tagjaival<br />
való kapcsolatának is <strong>szám</strong>os nyomát<br />
találhatni hagyatékában.<br />
Magának a feldolgozásnak a hogyanja<br />
annyira kézirattári specialitás, s ezen<br />
belül is az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának<br />
sajátja, hogy abba nehéz volna<br />
beleszólni. A modern kéziratosság fondszerű<br />
kezelése, a feldolgozás és leírás mikéntje<br />
részint általános, részint helyi tapasztalatok<br />
alapján alakult ki az Akadémiai Könyvtár<br />
Kézirattárában is. A leírás formális<br />
és technikai menet, inkább az anyagrendezés<br />
a megítélhető. Az anyagrendezés különben<br />
is a legfontosabb és a leginkább<br />
munkát adó, szellempróbáló föladat. Rendet<br />
tenni a hagyatékban: a kutatás első<br />
fázisa. Hogy milyen csoportokra s a csoportokon<br />
belül hogyan osztjuk tovább<br />
anyagunkat, az csak kicsiny részben technikai<br />
probléma. A csoportosításból épített<br />
sor is megítélés dolga. CSANAK Dóra a<br />
művekkel kezdi, a fordításokkal folytatja,<br />
11*<br />
Szemle 379<br />
s mindezt mint a művekre vonatkoztatható<br />
bármilyen anyagot, egyetlen nagy<br />
fejezetbe köti. A katalógus második fejezete<br />
az életrajzi dokumentáció. Hogy miért<br />
nem az életrajzzal nyit, abban nyilván az<br />
a meggondolás, hogy ebben a hagyatékban<br />
a művek dokumentálása nemcsak gazdagságában,<br />
kutatási jelentőségében is<br />
oly feltűnő, hogy meg kell mutatni, a<br />
sorrenddel ki kell azt fejezni. Hogy egyegy<br />
jelzet alá miért kerül egy vagy több<br />
kézirat, azt valószínűleg a hagyaték eredeti<br />
rendje diktálja. S bár tautológiának tűnik<br />
föl, hogy az egyes kötetcímek folyton<br />
visszatérnek, de ebben is nyilvánvaló a<br />
ráció, a kutatónak könnyebbsége az anyag<br />
tagoltsága, a kéziratok (autográf vagy<br />
gépirat) kötetekhez rendelése. Jó lenne, ha<br />
a hagyatékban folyton visszatérő gyorsírásos<br />
anyagot föloldanák mihamar, míg<br />
élnek azok, akik a SZABÓ Lőrinc használta<br />
típust ismerik. (BABITS 1919-es egyetemi<br />
előadásának Szabó Lőrinc írta gyorsírásos<br />
jegyzetét már megfejtették.)<br />
CSANAK Dóra katalógusa optimális részletezésre<br />
törekedett; tekintettel a hagyaték<br />
fontosságára és gazdagságára, ez teljesen<br />
indokolt. A katalógus sokszorosítása<br />
a hazai viszonyokhoz képest kitűnő. Sajtóhibát<br />
a 28. lapon találtam: LI TAJ PE.<br />
A névmutatóban a kínai költő neve már<br />
helyes alakjában szerepel: Li Taj-po.<br />
E katalógus nemcsak a kézirattári tevékenységnek<br />
jelentős eredménye, az irodalomtörténeti,<br />
irodalomtudományi kutatás<br />
nélkülözhetetlen segédkönyve is. Önmagában<br />
is tanulságos, eligazító olvasmány.<br />
BATA IMRE<br />
A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott<br />
bibliográfiája. Összeáll. JÓZSEF<br />
Farkas, KÓKAY György, SINKA Erzsébet,<br />
H. TÖRŐ Györgyi. Bp. 1972. Magy. Újságírók<br />
Orsz. Szövetsége. 427 p. (Sajtótörténeti<br />
Könyvtár.)<br />
Az elmúlt évtizedekben elég sok — nem<br />
kis részben meddő — vita folyt a sajtótörténet<br />
létéről, önálló voltáról, helyéről.<br />
A bibliográfiában most feldolgozott irodalom<br />
mennyisége maga bizonyítja ennek a<br />
tudományágnak a létezését és önállóságát.<br />
Bizonyítja, hogy több ezer közlemény<br />
foglalkozik az időszaki sajtóval mint olyan<br />
tevékenységgel, amely sajátos eszközeivel<br />
jelentős szerepet játszik nemcsak a valóság<br />
tükrözésében, hanem a társadalmi tudat<br />
alakításában, a társadalom szervezésében és<br />
mozgósításában is. Ez a kutatási terület<br />
teljes egészében nem integráns része egyet-
Change language