Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

254 Fülöp Géza
tudományon, irodalom- és tudománytörténeten, a történettudományon, pedagógián,
jogon, politikán és a közgazdaságtudományon, a természettudományok,
a mezőgazdaság, az orvos- és állatorvostudomány problémáin át a földrajzi
művekig és útleírásokig terjed. A könyvtár anyaga, a kiadványok megjelenési
idejét tekintve modern: főként kortárs írók műveit, vagy régebbiek 18. századi
és 19. század eleji kiadásait tartalmazza. Tartalmi, eszmei szempontból az
állomány a konzervatív magatartástól a reformok felé hajló nemesi álláspontot
tükrözi ; olyan, a polgári művelődési eredmények iránt vonzódó nemesek érdeklődését,
akik a feudális társadalmi keretek közt, minden nagyobb megrázkódtatás
nélkül szeretnék Magyarországon is meghonosítani azokat a művelődési
és gazdasági eredményeket, amelyeket a külföldi művelt, polgári államok
elértek. Megszerezték maguknak és olvasták a klasszikus és kortárs külföldi
szépirodalom és tudomány számos jeles alkotását, köztük szép számban felvilágosult
és forradalmi szellemű munkákat is; ugyanakkor a magyarországi
kiadványok közül elsősorban a hagyományos nemesi szemlélet jegyében fogant
művek voltak birtokukban, a magyar felvilágosodás és a kezdeti hazai polgári
irodalom nagy alkotóinak művei közül alig néhány.
A SKUBLics-könyvtár állományának legnagyobb csoportját a magyar ós
külföldi szépirodalom termékei alkotják. E csoporton belül a magyar irodalmi
munkák száma meglehetősen alacsony, s a 1.8. század előtti irodalmat mindössze
ZRÍNYI Török áfiuma,, LISTIUS László Magyar Hársa, és HALLÉK János Hármas
históriája, képviseli. A 18. századból a hagyományőrző írók művei fordulnak
elő legnagyobb számban: GYÖNGYÖSI István ugyan csak egy művével, de
G VADÁN Yi héttel, FALUDI hattal, DUGONICS öttel és PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám
is hárommal, ORCZY Lőrinc és BARCSAY Ábrahám pedig közös verskötetével.
A felvilágosodás írói közül egy-egy kötettel szerepel ÁNYOS Pál, VERSEGHY
Ferenc, DAYKA Gábor, Kis János valamint KAZINCZY és BERZSENYI is, de
hiányzik a mozgalom elindítója és vezéregyénisége BESSENYEI, továbbá
BATSÁNYI és a későbbiek közül KÖLCSEY is. Első folyóirataink közül a Magyar
Museumnak egy, az Orpheusnak pedig két kötete van meg a könyvtárjegyzékben,
későbbi magyar nyelvű lapok azonban nincsenek, csak SCHEDIUS Lajos
Zeitschrift von und für Ungern című német nyelvű lapjának 1802-i kötetei.
Különös, hogy a SKUBLics-családdal baráti viszonyban levő, s a hozzájuk
hasonló életformája és gondolkodású KISFALUDY Sándor számos kötete közül
is csak A kesergő szerelem című verseskötet és a Gyula szerelme című rege került
be a könyvtár állományába; az már kevésbé viszont, hogy öccse, KISFALUDY
Károly munkásságát mindössze az Ilka című dráma képviseli, s az 1.820-as
években körülötte csoportosuló polgári írók pedig teljesen kimaradtak, még
a fiatal VÖRÖSMARTY is.
A világirodalom gazdag anyagán belül is előkelő helyet foglal el a könyvtárban
az ókori klasszikus irodalom. A görög és a latin auktorok az olvasni
szerető magyar nemesek legkedveltebb könyvei közé tartoztak, sőt sokaknak,
elsősorban a konzervatív gondolkodásúaknak, még a 19. század első felében is
kizárólagos olvasmányai voltak a világirodalomból. A modern külföldi irodalmak
hazai ismerete a felvilágosodás korától kezdett szélesebb körben elterjedni
a külföldi kulturális eredmények iránt érdeklődők körében. A SKUBLICS-család
két tagja ebben a tekintetben is átmeneti típust képvisel. Valamennyi ókori
klasszikus szerző minden jelentékeny munkája birtokukban van; főleg latin,
de görög, német és francia nyelvű kiadásokban is olvassák a görög, latinul
és franciául a római költőket, próza-, dráma- és történetírókat s filozófusokat,