Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

364 Figyelő
Erdély nyomdászatát Kolozsvár, Gyulafehérvár, Szeben, Várad képviseli. Kolozsvárról
a legrégibb nyomdatermékünk HELTAI Gáspár özvegyének nyomdájából származik,
a tudós debreceni püspök, MELIUSZ JUHÁSZ Péter posthumus munkája: Az Fáknac s
füveknec hasnairól. A Herbarium első, 1578-es kiadása. Természetesen a legszebb nyomtatványok
TÓTFALUSI Kis Miklós műhelyéből származnak. VERBŐCZI törvénykönyve,
RIJSSENIUS: Summa Controversiarum Theologicarum c. müve — ez a Református Könyvtár
első fennmaradt jegyzékének, első bejegyzett könyve — ; DEBRECENI EMBER Pál
teológiai dolgozatai, PÁRIZ PÁPAI Ferenc Pax Aulae, az az: Bölts Salamon Regulái c.
munkája, és TÓTFALUSI Maga mentsége (Ráday Könyvtár tulajdona).
A középső három, körüljárható tárlóba rendszer nélkül helyeztük el a könyveket,
mintegy reprezentálva azt, hogy az alföldön abban a korban könyvnyomtatás nem volt,
ide mindenünnen érkeztek a könyvek. Igyekeztünk viszont összeválogatni azt a néhány
RMK-művet, amelyeknek valami köze van Kecskeméthez. Fényképmásolatban bemutatjuk
SZÉKUDVARI János kecskeméti tanító verses leírását az 1707-es kecskeméti rác pusztításról,
mely 1708-ban jelent meg. Két példány van belőle az országban, nem is egyeznek
teljesen.
Elhelyeztünk itt néhány díszes kötést, festett kötésű énekeskönyvet, CALEPINUS
11 nyelvű szótárát és a sort CWITTINGER «Specimenjével zárjuk le.
A Megyei Könyvtár a két nagy kecskeméti nyomdát mutatja be. SZILÁD Y Károly
csak 1840-ben kapott engedélyt Kecskeméten nyomda alapításra, akkor is csak azért,
hogy a Kecskeméten székelő iskolák tankönyv- ós nyomtatványszükségletét kielégítse.
Addig Kecskeméten csak könyvkötők működtek, ezeknek viszont látható néhány szép
papírkötésük. Szilády eleinte valóban iskolai nyomtatványokat készített, de nagyon
hamar rátért a szépirodalmi kiadványokra is. Ő adja ki Magyarországon először a Don
Quichottet, Victor HUGO; Tudor Máriáját, Kecskemét első összefoglaló történetét 1846ban,
SZOKOLAI HÁRTÓ János tollából.
A Szilády nyomda 1918-ig működött, de természetesen az akkor már városiasodó Kecskemétnek
nem egyetlen nyomdája volt. 1899-ben alakult az Első Kecskeméti Hírlapkiadó
ós Nyomda Rt., később Részvény nyomda, mely tőkeerősebb lévén Szilády magánnyomdájánál,
magában hordozta a gyors fejlődés lehetőségét. A két világháború között
a nyomda a haladás ügyét szolgálja. A kiállításon bemutatjuk az akkori idők kiemelkedő
kiadványait. Elsősorban NÉMETH László lapját a Tanú-t, melynek megjelenését TÓTH
László anyagiakkal is segítette, a független politikai napilapot, a Kecskeméti Lapok-at.
Ezen kívül SZABÓ Lőrinc, CSUKA Zoltán, NÉMETH László műveit. TÓTH László a magyar
sakksajtó megalapítója és fenntartója is volt. Itt jelentek meg a Magyar Sakkvilág c.
folyóirat számai és idegen nyelvű sakk-kiadványok is.
SZILÁDY Károlyról BARABÁS Miklós, TÓTH Lászlóról BALOGH Margit készített portrét,
mind a két kép látható a kiállításon.
A kiállítással azt is szerettük volna megmutatni, hogy egy alföldi város, ahol a magyar
kultúra terjedését a történelem folyamán sok minden akadályozta, mennyire szerette és
támogatta a mindenkori újat, megőrizve az értékes hagyományokat is. Ezeken az alapokon
most különböző múltú és feladatú intézmények működnek együtt a jövő érdekében.
ADORJÁN IMRÉNÉ
A XVIII. századi hazai nyomtatványok országos feltárása. A Magyar Tudományos
Akadémia XVIII. századi osztálya és a mellette működő Munkaközösség 1974. március
29-én meghallgatta ós megvitatta a XVIII. századi nyomtatványok orszá^fjs nyilvántartásának
megszervezésével kapcsolatos beszámolót, amelyet korábban az MTA Könyv-