Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban 281
Magyar írók Füzetei című négy kötetben megjelent folyóiratát — amit folyóirat
formájában engedélyezett a rendőrség — egy kötetben összekötve betiltott.
79 A felelősség elhárításának ékes példáját nyújtotta FBIEBEISZ István
esete. MÜLLER Gyula Nagy Naptára szerkesztőjeként GERINGER polgári kormányzó
engedélyével intézett levelet a megyei főnökökhöz 1851 nyarán. Ezek
azonban — ki azzal a megokolással, hogy nem ismeri FEiEBEiszt,ki éppen azzal,
hogy ismeri forradalmi múltját — először a kerületi főispánokhoz fordultak
engedélyért, hogy a kért hivatalos statisztikai adatokat megadhassák. A főispánok
is elhárították maguktól az ügyet és továbbírtak a Helytartósághoz,
ahonnan GERINGER utasította őket s közölte, hogy mindez az ő engedélyével
történik. 80
Minden „szükséges" információ állandóan a rendőrség és a helytartóság birtokában
volt. A csendőrségi 6. ezred napi jelentéseket küldött a „közbátorság
eránt", a pesti polgármester félhavonta, a megyei főnökök havonta küldték
jelentéseiket. 81 A jelentések anyagát a rendőri megfigyelések és besúgások szolgáltatták,
utat engedve ezzel elsősorban a személyeskedéseknek, rágalmazásoknak.
A megfigyelést és feljelentést kihallgatások és gyakran perbefogások
követték. 82 De ha valakit perbe nem is fogtak, a „lélektani megtörés" több
esetben hatott — legalábbis félelemre szoktatta a kiszemelteket. NE Y Ferenc
írta, hogy egy segélyezési célból rendezett polgári táncmulatság idején is végig
közelében ült a titkosrendőr. 83 1852. március 1,7-i megidézése kapcsán ugyanő
írta le a haditörvényszék kihallgatási módszerét.
„Hideg napok jártak — emlékezett. — Téli kabátban léptem be a hadi törvényszék
termébe. Az elnöklő őrnagy, amint leültem, figyelmeztetett, hogy tegyem le azt a kabátot,
mert »melegem« lesz.
Ki is izzasztottak . . .
Összejövetelek, socialisztikus propaganda, levelezések, vádlottak nevei, társalgásaink
szelleme, az ismerkedések mivolta és alkalma, az olvasott könyvek iránya, tartalma,
a törekvések konkrét alakja és praktikus célja, mikor hol tett látogatás, mikor hová
tett utazás vagy kirándulás, száz meg százféle apró körülmény, miket az ember meg
sem figyel az életben, egészen le a csecsemők sírásáig és a cselédekkel való bánásmódig:
mind ez megannyi ügyesen és gonoszul szőtt keresztkérd esek themáját képezé, mire
mohó étvággyal várták és követelték a feleletet . . .
Oda lyukadt ki a dolog, hogy erőnek erejével ki akartak faggatni olvasmányaim tisztán
tudományos céljából, ki akarták azokat bővíteni Fourier-tól Proudhonig, Considerant-tól
Louis Blanc-ig és Blanqui-ig, ki akarták sütni a szervezett titkos társulat békebontó
programját, s belőlem mint tanúból szerették volna kifaragni — a vádlottat." 8 4
Ugyanekkor viszont FRANKENBURG Adolf éppen azt említette, hogy mennyire
egyszerű eszközökkel lehetett kijátszani a rendőri megfigyelést. 85
Az 1852-es sajtórendtartás megjelenése után módosult a „jobb félni, mint
megijedni" bölcsességére építő és félelmektől eltelt irányítás és ellenőrzés.
79 SZILÁGYI i. m. 1872. 114. Gyakran alkalmazott módszer volt az ügyek végnélküli
halogatása. A Kisfaludy-Társaság 1853-ban felterjesztett alapszabályaira négy évig
még válasz sem érkezett. KÉKY Lajos: A Kisfaludy Társaság története (1836 — 1936).
Bp. 1936. 104.
80 OL D 98 1851:1 (10:10925. és 10316. ikt. sz.) és 1851:7:3
81 OL D 100 1851:29. A rendőrség figyelmére és eljárására jellemző, erdélyi hivatalos
jelentést közöl 1850. május 11-érői: Titkos rendeletek a Bach korszakból. A „Magyar
Polgár" Nagy Naptára 1869. Kolozsvár, 1869. X. sz. 100-101.
82 FALK — KECSKEMÉTHY i. m. 309.
83 NEY Ferenc: Emlékezések. IV. A köznevelés, közélet teréről. 32. Kézirat, 1881.
84 NEY i. m. IX. Utósajgás. 13.
85 PEANKENBÏÏRG i. m. I. 175.
5 Magyar Könyvszemle