Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

368 Figyelő
nyomdászra ós az időpontra vonatozó pontosabb meghatározásom (Venezia ca. 1506.
Jacobus Pentius de Leuco), amely a Magyar Könyvszemle hasábjain (1971. évfolyam
381-383. 1.) jelent meg.
A GW egykori kiadója, a most Stuttgartban tevékenykedő „Anton Hiersemann"
cég, amely az NDK-beli „Akademie Verlag" mellett a további publikálásból is kiveszi
részét, az első hét kötetet újra kinyomtatta .Úgy lehetőség nyílik nem csupán azoknak
a gyűjteményeknek, amelyek a korábban megjelent kötetek birtokában vannak, hanem
mindenki számára, hogy a XV. századi nyomtatványok nemzetközi, lelőhelyes bibliográfiáját,
amelyet joggal a világ legjobb és legnagyobb jelentőségű könyvészeti teljesítményei
közé sorolnak, folyamatosan beszerezhesse. Bízunk benne és reméljük, hogy a jövőben
a GW füzetei, ill. kötetei rendszeresen és sűrűn fognak megjelenni, hogy egyre teljesebbé
válva, az ősnyomtatványokkal, de általában a XV. század második felével foglalkozók
munkájuk során arra mint legszilárdabb alapra, biztonsággal támaszkodhassanak.
BORSA GEDEON
Könyv a német antifasiszta álcázott irodalomról. 1 Heinz GITTIG, a Német Állami Könyvtár
Osztályvezetője (Berlin), első alkalommal foglalta össze munkájában az illegális
antifasiszta és háborúellenes álcázott irodalmat, s ezzel a jelentős gyűjteménnyel bemutatta
azt a hősies küzdelmet, amelyet a német ellenállók folytattak a fasizmus ellen.
Értékelt, elemzett és hozzáférhetővé tett sok eddig ismeretlen dokumentumot, annak
tanúságaként, hogy létezett egy másik Németország is, mely megalkuvás nélkül harcolt
a fasiszta ideológia és demagógia, a féktelen terror és a népet pusztító háború ellen.
A könyvben felsorakoztatott álcázott kiadványok megismertetik az álruhás irodalom
sajátos fejlődését is. A félrevezetést szolgáló borítólapok, a „veszélytelennek" tűnő
jámbor, ártalmatlan címek, a képzelt, kitalált impresszum-adatok jelentős dokumentumokat,
agitációs írásokat rejtenek. A szerző, túl a bibliográfiai adatok összegyűjtésén,
betekintést nyújt azokba a feladatokba, amelyek az iratok előállításához, terjesztéséhez
feltétlenül szükségesek voltak; bemutatja azokat az eljárásokat és megoldásokat, amelyeket
ez a fasizmus elleni harcban született irodalmi alakzat, az akkori történelmi
helyzetben megkívánt.
A mű két fejezetre oszlik: egybevezető tanulmányra és magára a bibliográfiára. A bevezetésben
utal arra a szerző, hogy ezek az írások az antifasiszta harc termékei, a terror
és elnyomás idején láttak napvilágot. Birtoklásuk, előállításuk, terjesztésük — börtönt
halálbüntetést, koncentrációs táborba történő elhurcolást vont maga után. Ezek az írások
ma a könyvtári ritkaságok, könyvészeti értékek közé sorolhatók. Nemcsak címeik álcázottak,
hanem valamennyi impresszum-adatuk is hamis. Tetemes hányadukat külföldön
állították elő, s illegális úton hozták be terjesztés céljából a fasiszta Németországba~
A bibliográfiában feldolgozott 585 fajta különböző álcázott kiadvány bizonyítja, hogy a
német haladó erőknek, az antifasisztáknak, élükön a munkásosztállyal, az illegális kommunista
párt vezetésével mindvégig sikerült a fasizmus sötét éveiben is ébren tartani
és terjeszteni a humanista gondolatot, s munkálkodni egy új demokratikus Németország
előkészítésén. A könyv, bár szigorúan tudományos munka, mégis emléket állít
1 GITTIG, Heinz: Illegale antifaschistische Tamschriften 1933 bis 1945. Leipzig 1972.
VEB Bibliographisches Institut, 264 p. 4 t.