Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

280 Buzinkay Géza
Mindezek nyomán természetesnek tűnik, hogy az irodalom „irányítását"
lapok és folyóiratok esetében -- már maguk a szerkesztők megkezdték.
Még a bátrabb vagy kellő összeköttetésekkel rendelkezők is gyakran megtorpantak.
SZILÁGYI Sándor például nem merte közölni ARANY János Hűvös
szél és TOMPA Mihály Pusztán című versét, TÖRÖK János pedig FALK Miksának
a vámegyletről írt cikkeit hagyta ki. 72
Maguk a hatóságok gondoskodtak arról, hogy lehetőség szerint olyanok
lehessenek szerkesztők, akik már előre elvégzik a cenzúrázás nagyobb részét.
A sajtórendtartásban és az egyleti törvényben egyaránt szerepeltek a személyek
megbízhatóságára vonatkozó kitételek. Minden lapalapítási kérvénynél a
szerkesztőről, egyesületeknél a vezetőkről jellemzést terjesztett fel PROTMANN
a kormányzóhoz. A jellemzések szempontjai megegyeztek a hivatalnokoknál
figyelembe vettekkel. 73 A fennmaradt jelentésekből, jellemzésekből egyúttal
az is kiderül, hogy a rendőrség rendkívül alapos nyilvántartást vezetett az
egyes személyekről, és ,,konfidensei" segítségével megdöbbentő részletességgel
ismerte a személyi adatokat, az eseményeket, sőt beszélgetések apró részleteit
és az indító okokat is. 74 A szerkesztői engedély megadásánál fő szempont volt
— a korabeli osztrák hivatali nyelv kifejezésével —, hogy az illető ne legyen
„kompromitált". Ilyet azonban alig lehetett találni, azok pedig nem váltak
díszére az őket felhasználó hatalomnak sem, nemhogy a magyar irodalom vagy
sajtó történetének. így kapott lapengedélyt „a cinikus, majdnem nihilista
intellektuel egy nálunk korai példája", SZILÁGYI Ferenc, aki „ . . .magától
értetődő természetességgel adta el magát s alkudozott zsoldjáért" (Magyar
Hírlap, majd a hivatalos Budapesti Hírlap)? 5 Lehet folytatni a sort CSÁSZÁR
Ferenccel, TÖRÖK Jánossal és a többiekkel. 76 Nem maradhat ki közülük az
1849 utáni első szépirodalmi lap, a Hölgyfutár szerkesztője, NAGY Ignác sem.
A forradalommal meghasonlott, ekkor már betegeskedő író az Emléklapok
betiltásának előidézője lett. 77 Sőt „megtörtént dolog, hogy egy laptulajdonos,
minden ítélet nélkül, egyszerű hatalomszóval, megfoszttatott tulajdonosi jogától,
s egy független lap szerkesztése, mint valamely kormányhivatal, felülről,
tetszés szerint kinevezett szerkesztőre ruháztatott". 78
A bizalmatlanság, a félelem és a felelősség elhárítása jellemezte az irányítás
és ellenőrzés minden szintjét. Ebből adódott aztán, hogy SZILÁGYI Sándor
72 FALK-KECSKEMÉTHY i. m. 257-258., 321.; SZILÁGYI i. m. 1872. 69., 72.
73 OL D 98 1851:13; ANGYAL i. m. 115.
74 PROTMANN utódának, WoRAFKÁnak egy 1862-ben kelt jelentését POMPÉRY Jánosról
és Jövő című lapjáról teljes egészében közli: TÁBORI Kornél: Titkos bécsi akták a magyar
írókról. A Pesti Hírlap Vasárnapja 1929. március 24. 12 — 13.
75 NÉMETH G. Béla: A Pesti Napló kezdeti szakasza. ItK 1960. 186 — 187.
76 L. bővebben ANGYAL i. m. és NÉMETH G. Béla i. m.
77 NAGY Ignác talán nem is rossz szándékkal, de ügyetlenségével előidézte az Emléklapok
betiltását is. Maga írta meg SZILÁGYI Sándornak szóló levelében: ,,Megmondani
akkor [ti. amikor a rendőrségre beidézték a Hölgyfutár egyik cikke miatt] s mondom
most is, én a journalistika örökös üldözött bűnbakja lenni többé nem fogok. Mondám,
utasítás nincs, mindenttudó nem vagyok, nem tudom a határt eltalálni, melyig közelíteni
szabad, s azért teszem azt, amit mások tesznek. Mondám, miután részletekre szólítattam
fel, ha szabad Szilágyi Sándornak ehhez hasonló tartalmú verseket közleni,
akkor jogot tartok én is. Most pedig ezt mondom: ismert ellenségeimnek nem sikerülend
engem ily eszközök által a journalistika teréről leszorítani, mert vigyázok magamra, és
nem fogok lapomban soha semmit közleni, mihez hasonló analog czikket más lapokból
vagy könyvekből kimutatni nem tudok . . ." SZILÁGYI i. m. 1872. 70.
78 CSENGERY i. m. 7. Ez az eset RÉCST Emil pesti egyetemi tanár kinevezése volt 1851.
szeptember 3-án a Pesti Napló szerkesztőjének.