Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

A magyar irodalom es sajtó irányítása a Bach-korszakban 275
,,a' hatóságoknak jogában áll, az egylet alakítása végetti előleges engedelem megakadásánál
azon föltételeket kijelölni, mellyek alatt az illyes alakításnak történnie kell.
Ezen engedelem merőben megtagadható, ha a' kérvényezők személyisége és a' vállalat
terve a' 14 § b) ós c) bet. alatti kellékeknek teljesen meg nem felelnek ós az egylet czélja
ugyanott a) bet. alatt említett tulajdonságokkal nem bír."
A hivatkozott pontok — az anyagi biztosítékot követelő b) bekezdéstől eltekintve
— ugyancsak sokértelműek. Az a) bekezdés szerint az egylet céljának
szabatosan előadottnak kell lennie és olyannak, amely ,,a' törvény szerint
valamelly egyletnek tárgyát képezheti"; a c) bekezdés pedig ugyanennek újabb
körülírása. A 22. § ismét hírhedt, s egyike volt, ami ellen SZÉCHENYI István
az Akadémia esetében hevesen kikelt. Eszerint
,,az álladalmi igazgatóságnak föntartatik azon jog, miszerint minden egylet ügykezelését
megtekinthesse ... és, ha szükségesnek találtatnék, az egylet mellé az erre hivatott
hatóság által kijelölendő országfej edeimi biztost rendeljen."
A további részek az egyletek betiltásáról, feloszlatásáról és a korábbi törvények
elavulásáról rendelkeztek. A 28. § közölte, hogy a már fennálló egyletekre
is vonatkozik a törvény, s három hónapon belül — betiltás terhe mellett —
kötelesek ezek is benyújtani alapszabályaikat és engedélyeztetésük iránti kérvényüket.
37 Ezzel — a sajtórendtartással egyenlő mértékben diktatórikus,
a feltétlen kézbentartást magának biztosítani kívánó — törvénnyel kezdődött
meg az Akadémia és a Kisfaludy-Társaság engedélyezése, alapszabályaik
módosítása körüli évekig tartó huzavona. Azonban egy lényeges ponton
ALBRECHT főherceg még az egyleti törvény szigorítását is szükségesnek érezte.
1854. június 11-én kiadott „hirdetésében" kötelezte az egyesületeket, hogy
,,. . . tartandó gyűléseiket azon hely illető cs. k. politikai hatóságának, mellyben az
egylet székel, a' tanácskozás alá veendő tárgyak előrajzának bemutatása mellett idején
bejelentsék, miszerint arra a netalán már kirendelt országfejedelmi biztos kiküldethessék,
vagy ha még ollyan kirendelve nem lett volna,' a hatóságnak egy o. f. biztos kiküldésére
alkalom nyiijtassók." 38
Ezzel tehát az állandó megfigyelés is törvényileg szabályoztatott. Végül az
1856. december 31-én kiadott rendelet - amely a magyarországi főkormány
és a helytartósági osztályok szerkezetét szabályozta — foglalkozott az egyleti
törvény szellemének megfelelően a főkormányzóság hatáskörével. 27. §-a szerint
,,a főkormány hivatása, a tanszakban s tudományos és műintézetekbeni
oly alkalmazásoknál, melyek felsőbb kinevezésnek tartvák fön, a javaslatba
hozott személyek megengedhetősége iránt politikai szempontból döntő ítéletet
hozni". 39 BACH erre vonatkozólag már 1853-ban megküldte ALBRECHT főhercegnek
a „minősítési táblázat" mintáját, amit minden hivatalnokról ki kellett
tölteni. Tételei közt elsősorban megbízhatóság, politikai és erkölcsi magatartás
szerepelt az olyan tételek mellett, hogy abban a szolgálati ágban van-e az
illetőnek rokona, milyenek vagyoni viszonyai stb. 40
A törvényekkel jól körülhatárolva igazgató BACH tehát tudatosan törekedett
arra, hogy a törvények végrehajtói és ellenőrzői is minél inkább kézben tarthatók
és irányíthatók legyenek. Hatalmához ezzel bevezette a második biztosíték -
37 MIOK 1853. I. rész, 6. sz. 14-21.
38 MIOK 1854. II. rész, 15. sz. (9142. sz. június 11.) 76.
39 MIOK 1857. I. rész, 4. sz. 8-12. (17., 27., 29. §§)
40 SASHEGYI Oszkár: Az abszolútizmuskori levéltár. Bp. 1965. 60.