Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A magyar irodalom es sajtó irányítása a Bach-korszakban 275<br />
,,a' hatóságoknak jogában áll, az egylet alakítása végetti előleges engedelem megakadásánál<br />
azon föltételeket kijelölni, mellyek alatt az illyes alakításnak történnie kell.<br />
Ezen engedelem merőben megtagadható, ha a' kérvényezők személyisége és a' vállalat<br />
terve a' 14 § b) ós c) bet. alatti kellékeknek teljesen meg nem felelnek ós az egylet czélja<br />
ugyanott a) bet. alatt említett tulajdonságokkal nem bír."<br />
A hivatkozott pontok — az anyagi biztosítékot követelő b) bekezdéstől eltekintve<br />
— ugyancsak sokértelműek. Az a) bekezdés szerint az egylet céljának<br />
szabatosan előadottnak kell lennie és olyannak, amely ,,a' törvény szerint<br />
valamelly egyletnek tárgyát képezheti"; a c) bekezdés pedig ugyanennek újabb<br />
körülírása. A 22. § ismét hírhedt, s egyike volt, ami ellen SZÉCHENYI István<br />
az Akadémia esetében hevesen kikelt. Eszerint<br />
,,az álladalmi igazgatóságnak föntartatik azon jog, miszerint minden egylet ügykezelését<br />
megtekinthesse ... és, ha szükségesnek találtatnék, az egylet mellé az erre hivatott<br />
hatóság által kijelölendő országfej edeimi biztost rendeljen."<br />
A további részek az egyletek betiltásáról, feloszlatásáról és a korábbi törvények<br />
elavulásáról rendelkeztek. A 28. § közölte, hogy a már fennálló egyletekre<br />
is vonatkozik a törvény, s három hónapon belül — betiltás terhe mellett —<br />
kötelesek ezek is benyújtani alapszabályaikat és engedélyeztetésük iránti kérvényüket.<br />
37 Ezzel — a sajtórendtartással egyenlő mértékben diktatórikus,<br />
a feltétlen kézbentartást magának biztosítani kívánó — törvénnyel kezdődött<br />
meg az Akadémia és a Kisfaludy-Társaság engedélyezése, alapszabályaik<br />
módosítása körüli évekig tartó huzavona. Azonban egy lényeges ponton<br />
ALBRECHT főherceg még az egyleti törvény szigorítását is szükségesnek érezte.<br />
185<strong>4.</strong> június 11-én kiadott „hirdetésében" kötelezte az egyesületeket, hogy<br />
,,. . . tartandó gyűléseiket azon hely illető cs. k. politikai hatóságának, mellyben az<br />
egylet székel, a' tanácskozás alá veendő tárgyak előrajzának bemutatása mellett idején<br />
bejelentsék, miszerint arra a netalán már kirendelt országfejedelmi biztos kiküldethessék,<br />
vagy ha még ollyan kirendelve nem lett volna,' a hatóságnak egy o. f. biztos kiküldésére<br />
alkalom nyiijtassók." 38<br />
Ezzel tehát az állandó megfigyelés is törvényileg szabályoztatott. Végül az<br />
1856. december 31-én kiadott rendelet - amely a magyarországi főkormány<br />
és a helytartósági osztályok szerkezetét szabályozta — foglalkozott az egyleti<br />
törvény szellemének megfelelően a főkormányzóság hatáskörével. 27. §-a szerint<br />
,,a főkormány hivatása, a tanszakban s tudományos és műintézetekbeni<br />
oly alkalmazásoknál, melyek felsőbb kinevezésnek tartvák fön, a javaslatba<br />
hozott személyek megengedhetősége iránt politikai szempontból döntő ítéletet<br />
hozni". 39 BACH erre vonatkozólag már 1853-ban megküldte ALBRECHT főhercegnek<br />
a „minősítési táblázat" mintáját, amit minden hivatalnokról ki kellett<br />
tölteni. Tételei közt elsősorban megbízhatóság, politikai és erkölcsi magatartás<br />
szerepelt az olyan tételek mellett, hogy abban a szolgálati ágban van-e az<br />
illetőnek rokona, milyenek vagyoni viszonyai stb. 40<br />
A törvényekkel jól körülhatárolva igazgató BACH tehát tudatosan törekedett<br />
arra, hogy a törvények végrehajtói és ellenőrzői is minél inkább kézben tarthatók<br />
és irányíthatók legyenek. Hatalmához ezzel bevezette a második biztosíték -<br />
37 MIOK 1853. I. rész, 6. sz. 14-21.<br />
38 MIOK 185<strong>4.</strong> II. rész, 15. sz. (9142. sz. június 11.) 76.<br />
39 MIOK 1857. I. rész, <strong>4.</strong> sz. 8-12. (17., 27., 29. §§)<br />
40 SASHEGYI Oszkár: Az abszolútizmuskori levéltár. Bp. 1965. 60.