Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közlemények 345<br />
támadja, melyhez az embernek nincs joga, se módja. ,,A sors kérlelhetetlenül belénk<br />
markol — írja — és bárhogy erőlködnénk is elrejteni magunkat, <strong>szám</strong>on kéri a bűneinket<br />
. . . Törődjünk bele, hogy néha kelleténél többet kell nyelni a keserű pohárból annak<br />
a nagy célnak az érdekében, amit úgy hívnak, hogy Haladás ..." STRASSER. Frigyes<br />
,,Az olasz zsidóság és a fasizmus" kérdésével, SIMON Ágoston az Európai Konfederációval,<br />
SÁNDOR Károly a villámháborúval foglalkozik. FLOH István ,,A fasiszta Németország<br />
urai"-t mutatja be, MIKLÓS Pálné ,,A nő és a fasizmus" kérdéséről ír.<br />
A lap jelentős helyet szentelt a mozgalmi híreknek. Már az 1941. évi második <strong>szám</strong>ból<br />
értesültek az olvasók a folyóirat iránti érdeklődésről; Buenos Airesből, La Paz-ból,<br />
Uruguay-ból, Kolumbiából és Chicagóból további munkára biztatják a szerkesztőséget.<br />
Spanyol nyelven közli az TJzenét a Concordia (Egyetértés) nevű chilei—magyar baráti<br />
szervezet klubdélutánján elhangzott beszédet és a különböző haladó szervezetek képviselőinek<br />
felszólalását. Az októberi <strong>szám</strong> „Külföldön élő magyarok állásfoglalása" című<br />
közleménye tájékoztat arról, hogy világszerte mozgalmak indultak, melyek a magyar<br />
kormány politikája elleni tiltakozás kifejezői; Londonban KÁROLYI Mihály vezetésével<br />
létrejött a „Demokratikus <strong>Magyar</strong>országért" küzdő mozgalom, mellyel a chilei magyarok<br />
azonnal kapcsolatba léptek; az Egyesült Államokban megalakult a Loyal American Citizen<br />
of Hungárián Descent (magyar származású, lojális amerikai polgárok szövetsége); Argentínában<br />
megindult a „Függetlenségi Mozgalom". A chilei magyar antifasiszták csatlakoztak<br />
az Union Democrática Antinazi-facista de Chile, és az Asociación de Amigos de la<br />
U. R. S. S. (A Szovjetunió Barátainak Szövetsége) nevű szervezetekhez. A hazai fasizmus<br />
elleni tiltakozásként sürgönyt küldtek Budapestre: „Chilei magyarok Szt. István napján<br />
jövendő szabad, független <strong>Magyar</strong>országot ünneplik, 1848. márc. szellemében követelik:<br />
magyar katonákat ne vigyenek külföldre, az idegeneket vigyék el tőlünk. Törvény előtti<br />
egyenlőséget, cenzúra eltörlését stb. kérik."<br />
Az 1942. évi júniusi <strong>szám</strong> első oldalán találjuk KÁROLYI Mihály levelét a chilei magyarokhoz,<br />
melyben KÁROLYI elismerését fejezi ki munkájukért és üzeni „Küzdjünk együtt<br />
forradalmi elszántsággal az Új Demokrata <strong>Magyar</strong>országért !"<br />
Az utolsó <strong>szám</strong>ban közzétették a Szovjetunióban élő magyar emigráció szellemi<br />
vezetőinek „<strong>Magyar</strong>ország népéhez" intézett márciusi kiáltványát.<br />
Az Üzenet — mivel a fasizmus elleni harc hívta életre — elsősorban politikai tartalmú,<br />
oldalait a publicisztika uralja, s a benne található szépirodalmi darabok is ebbe a profilba<br />
illeszkednek. Az 1941. évi második <strong>szám</strong> első oldalán ADY Endre A Május: szabad,<br />
az 1942. márciusi <strong>szám</strong>ban Dal a Hazugság-házról című költeménye áll. A július-augusztusi<br />
<strong>szám</strong>ban Pablo NERITDA („Llegada a Madrid de la Brigada Internacional") és Eusebio<br />
LILLO verse („Canción Nációnál Chilena") spanyol nyelven jelent meg. Egy-egy verset<br />
találunk még FARKAS Antal és REICHMANN Jenő tollából. Néhány elbeszéléssel is találkozunk<br />
az Üzenet-ben. A budapesti Gondolat c. folyóiratból vették át FORGÁCS Antal „Egy<br />
család. Riport a Visegrádi u. 22 — 26. sz. bérházból" című elbeszélését.<br />
Itt találjuk Egon Erwin KISCH remek allegorikus riportját A bika és ellenfelei címmel<br />
(1941 július-augusztus). Kitűnő cikket írt a lap 1942 márciusi <strong>szám</strong>ába KRÁMER György<br />
Kodály nem lett halhatatlan címmel — azaz KoDÁLYt nem választották a <strong>Magyar</strong> Tudományos<br />
Akadémia tagjának. Azért, mert<br />
„Kodály Zoltán emberi léte és művészi oeuvre-je égő kiállás a mai magyar kultúrpolitika<br />
ellen. Neve ott szerepel a magyar írók kiáltványa alatt, melyet a képviselőház egy<br />
viharos napján olvastak fel. A nagy zenész társszerzőséget vállalt az ő <strong>szám</strong>ára oly<br />
idegen műfajban. Nyilván úgy érezte: nem hivatkozhat az író és zenész közti különbségre,<br />
mikor üldözött magyar írók mellé kell állni . . . Természetes, hogy a szellemi<br />
emberek, akik a lélek felszabadulásáért indulnak harcba, félúton találkoznak a néppel,<br />
amely a társadalom felszabadulásáért küzd. Vannak sokan, akik megrettennek e <strong>szám</strong>ukra<br />
talán váratlan találkozástól és visszafordulnak. Kodály Zoltán nem ismeri az<br />
9 <strong>Magyar</strong> <strong>Könyvszemle</strong>
Change language