Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

Közlemények 341
Oblornov című müve. LERMONTOvtól a Korunk hőse, ToLSZTOJtóla Háború és béke, a Karenina
Anna és két példányban a Feltámadás, a Hadsi Murát, a Kreutzer szonáta és a Szevasztopoli
elbeszélései. TuRGENYEvet kilenc könyve képviseli. Mint későbbi írókat, a legvégén
említjük meg KoROLENKÓt és KuPRiNt,' kiknek szintén találkozunk egy-egy
írásával.
A skandináv népek irodalmának néhány jeles alkotása is szerepel a könyvtárban.
ANDERSEN meséin és a Nobel-díjas LAGERLÖF Zelma több művén kívül főleg STRINDBERG
regényeivel találkozunk. Az Egy lélek fejlődése című regényciklusa 2 példányban is megvan,
Knut ÜAMSUNnak pedig négy regénye.
A színművek száma nem túl nagy, de összetételük annál színvonalasabb. A Bánk
bán-on, Az ember tragédiájá-n és CSOKONAI Karnyóné-ján kívül BRÓDY Sándor, CSIKY
Gergely, GÁRDONYI, HELTAI Jenő, LENGYEL Menyhért, MOLNÁR Ferenc, SZÉP Ernő
és SZIGLIGETI nevét említjük elsősorban a magyar szerzők közül. A külföldi színdarabok
szerzői közt olyan nevekkel találkozunk mint: SOPHOKLES, PLAUTUS, SHAKESPEARE,
LESSING, SCHILLER, GOETHE, GERHARDT HAUPTMANN, IBSEN, MAETERLINCK, STRIND­
BERG.
A magyar költészet klasszikusai közül: BALASSA, CSOKONAI, KISFALUDY Sándor,
VÖRÖSMARTY, PETŐFI és ARANY nevével találkozunk. Itt említsük meg KRIZA János népköltészeti
gyűjteményét, a Vadrózsákat. Líránk későbbi hajtásaiból figyelemre méltók
ARANY László, GYÓNI Géza, Kiss József versei. Könyvtárunk olvasói számára az élő
kortárs irodalmat BABITS, EMŐD Tamás, HELTAI Jenő, IGNOTUS, LESZNAI Anna, SZÉP
Ernő jelentette, kik mind szerepelnek egy vagy több kötettel a könyvtárban. A külföldi
költészetről szólva mindenekelőtt néhány antológiáról kell szólnunk. Egyik a XIX. század
francia költőit gyűjti össze, VAJTHÓ László a német, MÉSZÁROS Gyula a török költészetről
ad keresztmetszetet. Az orosz költészetet két antológia is bemutatta, mind a kettőt SZABÓ
Endre, az orosz irodalom buzgó fordítója és népszerűsítője állította össze. Végül pedig:
KOSZTOLÁNYI fordításkötete a Modem költők zárja a sort. Érdekes, hogy megvolt több
eposz, úgy mint az Aeneis, ARIOSTO őrjöngő Lóránd-ja, s az Isteni Színjáték első és középső
része, a Kalevala, sőt a grúz RUSZTAVELI Párducbőrös lovag-ja és az izlandi Edda dalok is.
Bár jóval később keletkezett, mégis itt kell megemlékezni a Nobel-díjas MISTRAL provençal
nyelven írt eposzáról, a Mireiro-ról is. A lírát BAUDELAIRE, SCHILLER, GOETHE,
HEINE, TENNYSON, VERHAEREN neve fémjelzi.
A „Tudomány, irodalom, művészet" című szakcsoport rendkívül tarka gyűjteménye
mindenféle olyan munkának, mely nem tartozik kimondottan a szépirodalom körébe.
KOSSUTH emigrációs iratai és SZÉCHENYI főbb munkái mellett különösen figyelemre
méltó GRÜNWALD Béla Régi Magyarország-a, mely a szigorú, ilhiziómentes nemzeti önvizsgálat
egyik legkiemelkedőbb példája az 1914 előtti magyar történetírásban. Nagy számban
szerepelnek az útleírások és a földrajzi tárgyú könyvek. Feltűnően sok a politikai, gazdasági
és szociális kérdéseket taglaló munka. A természettudományi tárgyú írások között
más, korabeli munkáskönyvtárakhoz hasonlóan itt is megvannak DARWIN művei és
EINSTEIN könyve a relativitás elméletéről. 3 Itt említem meg, hogy meglepően nagy
&, higiéniával, egészségüggyel foglalkozó könyvek száma.
A katalógus végül külön szakcsoportban sorolja fel 206 német nyelvű könyv 243
kötetét. Igen nagy arányban van képviselve köztük a német irodalom (BÖRNE, GOETHE,
GRILLPARZER, HEINE, HERDER, KLEIST, KÖRNER, LENAU, LESSING, SCHILLER, WIELAND),
de bőséges német nyelvű fordítás található angol és francia íróktól is (LONGFELLOW,
STERNE, SHAKESPEARE, WILDE, illetve DAUDET, a két DUMAS, LAFONTAINE, LE SAGE,
3 INDALI Györgv: Két szakszervezeti könyvtár a Horthy-korszak elején. Magyar Könyvszemle
1969. 57-62. 1.