Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban 287
a „népszerű tudományos irodalom közlönye", 1857-től pedig megindult a
Budapesti Szemle. 123
A hírlap- és folyóiratirodalom mellett megnövekedett a könyvkiadás,
a regények mennyisége. A Bach-korszak évtizedében 21,9 kötetben 98 regény
jelent meg, míg az előző harminc évben összesen csak 30 regény. Megszaporodott
a fordítások száma is: közel 600 fordítás jelent meg, közülük 90 volt
regény vagy nagyobb elbeszélés. 124
A kapitalista termelési feltételek és a polgáriasodó társadalom a Bachkorszak
gátló törekvései ellenére is fejlődést idézett elő a publikálási lehetőségekben
és a publikációkban. Lényegesen nagyobb akadályokba ütközött
viszont az irodalmi élet társulati megszervezése, ,, . . .mert hiszen a szépirodalom
állott legelevenebb összeköttetésben az elnyomott nemzeti közérzülettel
s volt legalkalmasabb annak élesztésére és ébrentartására". 125
Irodalmi társaságaink kialakulása nagy lépésekkel megindult már 1787 és
1,793 között, majd 1.825-ben SZÉCHENYI István megalapította az Akadémiát,
1836-ban létrejött a Kisfaludy-Társaság is. De Világost követően majd csak
a kiegyezés után alakulhattak újabb irodalmi társaságok. 126 Az X850-es években
a Jó és olcsó könyvkiadó társulat, a Szent István Társulat elődje elismerésre
méltó munkát végzett. Evenként mintegy százezer kötet könyvet olcsón vagy
ingyen osztott szét, ós az évtized végére tagjainak számameghaladtaahatezret. 127
Ülések nélkül, csak kiadványok címlapján megjelenő formában működött
a Kisfaludy-Társaság. 128 1858-ig megszorított keretek között működött a
Magyar Tudományos Akadémia. 129 A könyvek vásárlása és népszerűsítése
szempontjából fontos olvasókörök sem működtek. 130 Főként a korszak elején
egyetlen lap sem volt, mely köré gyűlhettek volna a magyar írók. 131 A megfigyelések
és a rendőrhálózat okozhatta nagyrészt azt is, hogy az ilyen körülmények
között egyébként természetesen kialakuló társasólet is tulajdonképpen
csak az ötvenes évek végétől állandósulhatott. 132 Egyes rövidebb időszakokban
azonban már 1849-től kezdve működött egy-egy kisebb társaság. így KAZINCZY
Gábor — aki 1851-ig Pesten élt, utána a Borsod megyei Bánfalván - pesti
lakásán, a minden keddi „fix jour"-okon összegyűjtötte a magyar íróknak
elsősorban centralista-utód csoportját. KEMÉNY és EÖTVÖS még Pesten gyakran
eljárt hozzá, Bánfalvára másokkal együtt olykor TOLDY Ferenc is ellátogatott. 133
123
A Bach-korszak pozitivista jellegű, bőséges adattal ellátott sajtótörténete ANGYAL
i. m. és SZALADY i. m.
124
SZINNYEI: Regényirodalmunk i. ni. II. 647 — 650.
125
BERZEVICZY: Absolutismus kora i. m. IT. 484.
126
L. bővebben: HOFBAUER László: Vidéki irodalmi társaságaink története a XVIII.
század végétől a XIX. század végéig. Bp. 1930.
127
SZINNYEI: Regényirodalmunk, i. m. I. 91.
128
L. bővebben KÉKY i. m. 102 — 104.
129
Az MTA Baeh-korszakbeli történetére vonatkozólag 1. ANGYAL Dávid: A Magyar
Tudományos Akadémia és az önkényuralom. Budapesti Szemle 1903. I. 1—33. és BÁRTTAI
SZABÓ László: Gróf Széchenyi
Bp. 1926.
István levele a Magyar Tudományos Akadémiához 1858-ban.
130
Könyv és könyvtár i. m. 37.
131 FRANKENBURG i. m. I. 189.
132 PAIS Dezső: Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet. ItK 1911. 324., véleménye
szerint az elnyomatás korában nem alakult ki társasélet, csupán az 1850-es évek végén.
Ez annyiban szorul módosításra, hogy kialakult ugyan, de nem tudott állandósulni.
133 PAL:FFY János: Magyarországi és erdélyi urak. Kolozsvár, é. n. 140., 221., 223.;
SZILÁGYI: Visszaemlékezés ... i. m. 1872. 69.