Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban 279
A törvények és főként a rendelkezések, utasítások tömkelegében azonban
az ellenőrző hatóságok sem tudtak kiigazodni, valójában a cenzúrázás elvei is
tisztázatlanok voltak.
„Azt . . ., hogy mit nem enged meg a hatóság, nem mindig mondták meg, kivéve azon
esetet, ha pert akasztottak nyakadba. S így volt eset rá, hogy lefoglaltak egy munkát
per nélkül, és bepereltek lefoglalás nélkül. Aligha az nem volt czélzatuk, hogy az írók
kevesebbet merjenek annál is, mint a mit ők meg akarnak engedni, hogy merjenek. Különben
lehet, hogy magok sem voltak tisztában vele, s a megengedés és eltiltás enyhesége,
vagy szigora összefüggésben állt a külső történésekkel. Legalább én úgy tapasztaltam,
hogy olyankor, mikor nem hallottak conspirationalis vagy rendzavaró hireket, kegyelmesebbek
voltak" — emlékezett Szilágyi Sándor. 64
Ilyen körülmények között érthető, hogy volt olyan eset, amikor ,, . . . a rendőrség
által üldözött írót magok a császári törvényszékek sem voltak képesek
elítélni !" 65 A kiismerhetetlen káoszt növelték az idegen hivatalnokok, akik
többnyire nemcsak magyarul nem értettek egy szót sem, de teljesen műveletlenek
voltak. Az egyes munkákat, cikkeket rossz német fordításban kapták
kézhez, és vagy egyes szavakba kötöttek bele — vagy a sorok között keresték
az író „hátsó gondolatát". 66 Az abszolút hatalom bizonyos fokig kényszerhelyzetben
volt. Idegen hivatalnokok alkalmazására rászorult. „Protmann,
midőn a rendőrség sajtóosztályát szervezte 1.854 végén, panaszkodott, hogy
nehéz magyarul tudó hivatalnokokat a sajtóosztály számára szereznie." 67
Az idegen hivatalnokok bizonytalanságban, örökös félelemben és ebből eredő,
ellentmondást nem tűrő kíméletlenséggel látták el feladatukat. TÖRÖK János
kertelés nélkül megírta KECSKEMÉTHY Aurélnak 1854-ben a Pesti Napló
cenzúrázásával kapcsolatban, hogy
,,. . . a tisztviselő úr . . . nem a lapnak a sajtótörvényből eredő igényeire, hanem
részint azon biztosításra gondol, hogy felügyelete alatt a lapnak semmiféle feltűnő színe,
magának pedig valamely történhető kérdés miatt aggodalma ne legyen, — részint saját
gondolkozásmódját igyekszik a lap szellemébe beoltani." 68
A bécsi rendőrség túlbuzgó hivatalnokain a pestiek azonban túltettek és
még a bécsi lapok híreinek átvételét sem engedélyezték. Azokat a híreket,
amelyeket mindenki olvashatott németül — magyarul nem lehetett közölni ! 69
CSENGERY még azt is feljegyezte, hogy ,, . . .a külföldi forrásokat is elvonták
szerkesztőségeinktől, s a rendőrség, hasábonként kiollózva adott által számunkra
egy-egy darabkát azon külföldi lapokból, melyek az ő költségökön
voltak megrendelve . . ." 70 Jellemző a rendőrségi hivatalnokok „tájékozottságára"
és cenzúrázó szigorára az is, hogy a CSENGERY Antalnál tartott házkutatás
során elkobozták többek között MONTESQUIEU A törvények szelleme
című művét is. 71
64 SZILÁGYI i. m. 1872. 114.
65 CSENGÉÉ Y i. m. 6.
66 CSENGERY i. m. 7.; ANGYAL i. m. 139.
67 FALK—KECSKEMÉTHY i. m. 529. 4. sz. jegyzet. PROTMANN még 1858-ban is hivatalvállalásra
akarta rábeszélni TÁNCSicsot. TÁNCSICS Mihály: Életpályám. Bp. 1949. 306 —
307.
68 FALK —KECSKEMÉTHY i. m. 524.
69 FALK—KECSKEMÉTHY i. m. 524 — 527.; HALÁSZ i. m. 41.
70 CSENGERY i. m. 8.
71 OSZKk Quart. Hung. 2420. f. 253.