Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

362 Figyelő
azután a világvárossá bontakozó Budapest két legnagyobb nyomdaipari vállalkozásának,
az Athenaeumnak és a Franklin Társulatnak kiadványai szerepeltek (13 — 14. vitrin).
Kiemelt helyet kapott a Tanácsköztársaság kulturális forradalmának könyv- és sajtóügye
(15. vitrin). A két világháború közötti korszakot, a restaurációt, a harmincas évek baloldali
törekvéseit, a második világháború szellemi ellenállását dokumentáló kiadványok
ismét külön helyet kaptak (16. vitrin). A történelmi körképet a XIX. század második
és a XX. század első felének szép könyvei, a könyvillusztrálásra és kötésre irányuló
stílustörekvések példáinak bemutatása zárta (I—J tárló). Végül az utolsó öt vitrin
(17 — 21.) és hat tárló (K — P) már a jelent, az utolsó három évtizedet, a felszabadulástól
napjainkig megjelent könyvek válogatott darabjait mutatta.
A látogató ezután a díszterem bal oldalán levő dobogóra mehetett, ahol együtt találta
a könyvkiadás és könyvterjesztés fejlődósének adatait, szemléltető dokumentumait.
A jobb oldali dobogón pedig országos ós fővárosi viszonylatban a magyar könyvtárügy
fejlődését a régi és modern könyvtárak képei, a múltból és jelenből olvasókörök adatai,
a könyvtári munka ós szolgáltatások hagyományos és modern eszközei, módjai illusztrálták.
A jubileumi kiállítás történeti jellegű törzs-részét — a szűkre szabott helyhez mérten
is — szerencsésen egészítette ki a kupolaterem két oldalán levő ún. kandallótermekben
az új magyar könyvművészetet és a mai nyomdaipart bemutató kiállítás. Az elsőt,
a bal oldali kandalló teremben az 1954 óta évenként megrendezett és 1969 óta a Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének bonyolításában lezajló „Év legszebb
könyve" című verseny díjnyertes darabjaiból válogatott gyűjtemény tette. A hozzáértő
szakembernek, de a könyvszerető nagyközönségnek is egyaránt jól bizonyította ez a
válogatás, hogy könyvkiadásunk Kner Imre hagyományán valóban olcsó tömegcikké
tette a nagy példányszámban, művészi külsőben megjelenő, nemzetközi piacon is versenyképes
magyar könyvet. A jobb oldali kandallóteremben a Nyomdaipari Egyesülés,
a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete számokkal, táblázatokkal,
kitűnően összeválogatott képekkel mutatta be a magyar nyomdaipar országosan kifejtett
erőfeszítéseit, részleteiben a könyvelőállítás egyes fázisait (szedés, nyomás, könyvkötés,
stb.), azok modern berendezéseit és munkafolyamatait.
A krónikás csak futólag érintheti az ünnepi megemlékezésnek szemmel látott dokumentumait.
Ezek részletező leírása is csak szerény vázlatát jelentheti a jelen és a félezer
éves múlt gazdagságának. A kiállítás vendégkönyvének bejegyzéseit — kis iskolások,
diákok, nyomdászok, könyvtárosok, a szakma hazai és külföldi értői, tudósai — nyilatkozatait,
kritikáját és tetszésnyilvánítását olvasva joggal megállapíthatjuk, hogy a szerény
keretek között is a jubileumi kiállítás elérte célját; sokakban felkeltette vagy még
jobban elmélyítette szellemi kincseink, értékeink legfőbb hordozójának, a könyvnek
megbecsülését.
Befejezésül szeretnénk azok nevét is megemlíteni, akik számára talán a legtöbb
tudományos és szakmai tanulságot, indítást, a jövő számára ötletet adott az előkészítésnek
és szervezésnek közel kétesztendős fáradságos munkája. A történeti rész első korszakát
1711-ig SOLTÉSZ Zoltánné, az 1944-ig terjedőt DÖRNYEI Sándor szerkesztette.
Ez utóbbi korszak anyagát KÉKI Béla (1848-ig), MIKLÓSSY János (a XIX. század végéig),
PÁLVÖLGYI Endre (a századforduló) és BATA Imre (a két világháború között) készítette
elő. A könyvkiadás ós könyvterjesztés fejlődésének bemutatása KEREKES Tibor, a könyvtárügy
fejlődésének ábrázolása PELEJTEI Tibor munkája. Az új magyar könyvművészet
termékeit az „Év legszebb könyve" versenyek díjnyertes darabjaiból MORVAY László
válogatta. Nyomdaiparunk fejlődésének összefoglalása LENGYEL Lajos és VARGA Sándor
munkája volt. A grafikai munkákat a Központi Múzeumi Igazgatóság kiáftlításrendező
és propagandaosztálya végezte BORECZKY László és BÁNKUTI Albin vezetésével. Az egész