Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
346 Közlemények<br />
ilyen félelmet. Minden művében a szabadságvágy végtelen forrásához, a népi zenéhez<br />
és költészethez fordul és az örök emberi szabadságot e magyar népi formanyelven követeli<br />
. . ."<br />
Az olvasó néhány — még ma is aktuális — könyvkritikát talál a folyóiratban. Ilyen<br />
például SIMON Erzsi írása Ciro ALEGRIA, perui író El mundo ea ancho y ajeno című könyvéről,<br />
vagy SPITZ Jakab tollából André SIMONE (Otto KATZ) cseh emigráns, az 1934-es baseli<br />
Barnakönyv, s az 1943-as mexikói „Feketekönyv az európai náci-terrorról" című antológia<br />
összeállítója „J'accuse" című könyvének ismertetése.<br />
„Alig került az utóbbi időkben izgalmasabb témájú írás a piacra, mint ez a könyv . . .<br />
Értéke főleg abban van, hogy nem éri be a felszínes taglalással, hanem logikusan vezeti<br />
le, miért kellett a nagyvilág dolgozóinak egy terhes örökséget, a világháborút vállalniok<br />
és miért fogják azt majd úgy fel<strong>szám</strong>olni tudni, hogy az imperialista háborúk hatóerői<br />
véglegesen megszűnjenek."<br />
Az Üzenet munkatársai nemcsak a „magyar ügyre" figyeltek; az egész világ, az emberiség<br />
sorsa foglalkoztatta őket. A lap majd minden <strong>szám</strong>ában írt szűkebb hazájáról.<br />
Említettük az első <strong>szám</strong>ban megjelent írást a „Város" (Santiago) történetéről. A „Menni<br />
vagy nem menni" a chilei viszonyokkal foglalkozik — Fórum aláírással —, s megállapítja,<br />
hogy Chilében ma a progresszív polgári és munkáspártok szövetsége: a Fronte Populär<br />
(Népfront, 1938-ban került uralomra) van kormányon, kifejezetten antifasiszta hitvallással.<br />
HAVAS Sándor „Dieciocho" („Tizennyolc") című 1941 októberi vezércikkében<br />
végigtekint Chile történetén (a spanyol gyarmati iga nyomása, mélységes nyomor,<br />
a 19. század hajnalán még nem ismerték a könyvnyomtatást, egyetlen újság nem létezett,<br />
a lakosság 99 százaléka írástudatlan volt) a forradalomig. A nép megmozdult: 1810. szeptember<br />
18-án kivívta függetlenségét. Ezért a „Dieciocho" Chile legnagyobb nemzeti<br />
ünnepe.<br />
MARKOVTTS GYÖRGYI<br />
Sajtócenzúra <strong>Magyar</strong>országon a második világháború alatt. Itt először adjuk közre a<br />
második világháború alatt működő magyar sajtócenzúra bizalmas utasításait. Az iratokat<br />
a <strong>Magyar</strong> Országos Levéltárban találtuk 1971-ben, az Igazságügyminisztérium Elnöki<br />
Osztályának bizalmas irataiban „A székesfehérvári <strong>Magyar</strong> Bauxitbánya Rt. alapításával<br />
kapcsolatos sajtócenzúra" tárgymegjelölésű ügyirat 1 aktái között. Az iratanyag nem<br />
tartalmazza az összes, háború alatt kiadott bizalmas instrukciókat, de így is majdnem<br />
két iratcsomónyi terjedelemben több száz utasítás fekszik itt.<br />
A magyar háborús sajtócenzúra működése nehezen érthető a magyarországi sajtóviszonyok<br />
legalább vázlatos ismertetése nélkül.<br />
<strong>Magyar</strong>országon az első világháború folyamán bevezetett sajtócenzúrát 1919 őszén,<br />
az ellenforradalomnak a magyar Tanácsköztársaság felett aratott győzelme után visszaállították<br />
és ez még évekig működött. A nagy múltú sokszínű, színvonalas, demokratikus<br />
sajtótól félt és azt gyűlölte az ellenforradalom. A szélsőjobboldali körök követelték, hogy<br />
a szociáldemokrata ós a liberális sajtó elnyomására hozzon a kormány sajtótörvényt.<br />
Az ellenforradalmi kormányok azonban kerülni akarták a nyílt fellépést a sajtószabadság<br />
1 <strong>Magyar</strong> Országos Levéltár (a továbbiakban: OL), Igazságügyminisztérium Elnöki<br />
Bizalmas. K 578-1941-BM293/1-206.
Change language