Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

316 Közlemények
mert azt nem KLIMÓ építtette, létezett a török idők alatt is, KLIMÓ csak átalakíttatta
és a könyvtárhoz csatolta részben csillagászati megfigyelések számára. 5
Az 1778. évi leltár a könyvtár leírását a székház emeletére vezető lépcsőnél, illetve
a lépcső végénél kezdődő előcsarnoknál (atrium longum) kezdi. A könyvtárnak három
terme volt: egy egyablakos (7x6 m), egy háromablakos (21x6 m) és ismét egy egyablakos
(4,60 X 6 m) szoba. Kályha csak az első és harmadik teremben állt, amiből
A püspöki székház I. emeletének alaprajza 1778-ban
1. Főlépcső; 2. Atrium longum; 3. Sala aestiva; 4. A püspök szobái; 5. Archívum;
6. WC; 7. Antiqua bibliotheca; 8. Kápolna; 9. Vendégszobák; 10. Könyvtár; 11. Torony;
12. Erkélyek
következik, hogy az olvasóterem nem a nagy szoba volt. Megállapításunkat alátámasztja
KOLLER József 1776. június 21-én kelt levele KLiMÓhoz, melyben örömmel jelenti, hogy
20-án délelőtt 18, délután 28 egyén látogatta a könyvtárt olyannyira, hogy a könyvtár
melletti szoba nem tudta befogadni őket (ut eos cubiculum Bibliothecae vicinum capere
non possit). 6 A kérdés csak az, melyik volt ez a szomszédos szoba, a keleti-e vagy a
nyugati. Rejtélyünket az 1778. évi leltár nem oldja meg, mert a keleti szobában 4 kis
asztalt és 9 széket, a nyugatiban egy nagy asztalt ós 24 széket tüntet föl. Ellenben
SZEPESY 1829. évi jegyzéke a keleti szobát nevezi lectorium-nak, olvasóteremnek. Itt
kellett korábban is a látogatóknak dolgozniuk.
*: Említettük, hogy KLIMÓ a levéltári tornyot is a könyvtárhoz csatolta, harmadik emeletén
csillagászati műszereket helyezett el. Feltűnő azonban, az 1778. évi források sehol
sem említik, hogy e toronyban volt a könyvtáros lakása. Erre csak később került sor.
5 PATAKI — GOSZTONYI: Pécs legrégibb hiteles ábrázolása. Sorsunk. 1941. 413 — 421.
A torony felső emelete körülj áros erkéllyel van ellátva.
6 PETROVICH Ede: Ismeretlen adatok hazánk első nyilvános könyvtárának történetéhez.
M. Könyvszemle. 1967. 1. szám.