Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
380 Szemle<br />
len más tudománynak sem, még akkor sem,<br />
ha <strong>szám</strong>os ponton belenyúlik azok szakterületébe.<br />
Közismert, hogy a magyar sajtó történetírása<br />
szinte előzmények nélkül egy<br />
szintézissel kezdődik: FERENCZY József<br />
értékes könyvével. FERENCZY nem támaszkodhatott<br />
bibliográfiai összefoglalásra, mert<br />
addig alig volt egy bibliográfiára való<br />
sajtótörténeti közlemény. A FERENCZY<br />
könyve óta eltelt közel száz esztendő alatt<br />
a sajtótörténeti kutatás kiterebélyesedett,<br />
— ha nem is olyan gazdagon, mint maga<br />
a sajtó. Ma már alapos bibliográfiai előmunkálat<br />
nélkül aligha lehetne valóban<br />
tudományos igényű összefoglaló történetet<br />
írni. A most megjelent bibliográfia kifejezetten<br />
azzal a szándékkal készült hogy<br />
a tervezett, négykötetes sajtótörténeti<br />
kézikönyv megírását is elősegítse.<br />
Éppen a készülő sajtótörténeti kézikönyv<br />
érdekében kell arra gondolnunk, hogy mint<br />
az egyes tudományágak összefoglaló bibliográfiái<br />
általában, úgy ez a kötet is<br />
<strong>szám</strong>vetés: eddig ennyit végeztünk, ennyivel<br />
járultunk hozzá a nagy összegezéshez,<br />
s az egyes fejezetek terjedelmi különbözőségeivel<br />
is érzékelhető, hogy hol hiányzik<br />
vagy nem kielégítő az alapvetés.<br />
FERENCZY József a magyar hírlapirodalom<br />
történetét írta meg, s a sajtótörténetnek<br />
az irodalomtörténettel való szoros kapcsolata<br />
azóta is szinte hagyománnyá vált<br />
nálunk. így érthető, hogy a sajtótörténet<br />
legjobban kimunkált területei: az irodalmi<br />
lapok és az írók kapcsolata az újságírással.<br />
A politikai újságok történetéből az 1849-ig<br />
terjedő korszak, valamint a legújabb kutatások<br />
eredményeképpen a munkásmozgalmi<br />
sajtó feldolgozása elég érett az összefoglalásra.<br />
Nagyon mostohán bánt azonban<br />
az eddigi kutatás a kapitalista sajtó<br />
legnagyobb hatású politikai napilapjaival,<br />
a vidéki sajtóval és a nem társadalomtudományi<br />
folyóiratokkal, szaklapokkal.<br />
(Ez utóbbi téren azonban valószínűleg a<br />
bibliográfia adatgyűjtésének irodalomtörténeti<br />
beállítottsága fest a valóságosnál<br />
még sötétebb képet.)<br />
A bibliográfia az MTA Irodalomtudományi<br />
Intézetében készülő hatkötetes irodalomtörténeti<br />
bibliográfia adatgyűjtésére<br />
támaszkodik. Ez a széleskörű, gondos gyűjtés<br />
tette lehetővé a sajtótörténeti bibliográfia<br />
könnyebb és gyorsabb elkészültét. Kár,<br />
hogy a gyűjtést az irodalomtörténeti szempontból<br />
nem jelentős területekkel nem bővítették<br />
ki, így <strong>szám</strong>os részterület feldolgozása<br />
még további feladatként jelentkezik.<br />
Megnehezíti ezt, hogy nem sorolja fel a<br />
bibliográfia a feldolgozott forrásokat. (A<br />
rövidítési jegyzékben felsorolt lapokon túl<br />
még <strong>szám</strong>os továbbit is feldolgoztak, azok<br />
nak azonban nem rövidítették a címét.)<br />
A megjelölt kereteken belül azonban az<br />
adatgyűjtés igen alapos. Kiterjed az önálló<br />
műveken és a tudományos folyóiratok közleményein<br />
kívül a jelentősebb napi- és<br />
hetilapok sajtótörténeti vonatkozású cikkeire<br />
is, amelyeket más bibliográfiák nem<br />
méltatnak kellő figyelemre. így sikerült felszínre<br />
hozni <strong>szám</strong>os olyan vitát, emlékezést<br />
stb., amelyek a további kutatás <strong>szám</strong>ára<br />
rendkívül hasznos forrásul szolgálhatnak.<br />
A gyakran általános jellegű címek<br />
esetében a címleírás végére tömör annotációt<br />
fűztek a szerkesztők, így a közlemény<br />
tárgyáról pontos eligazítást kapunk.<br />
A bibliográfia felépítésében is a nagy<br />
irodalomtörténeti bibliográfia szerkezetét<br />
vette alapul, s azt igyekszik a sajtótörténet<br />
sajátos igényei szerint alakítani. Az első<br />
nagy rész tartalmazza az összefoglaló műveket<br />
és a segédkönyveket. Itt válogatott<br />
összeállítást ad a sajtótörténeti kutatásokban<br />
is nélkülözhetelen történelmi és irodalomtörténeti<br />
kézikönyvekről és a lexikonokról<br />
is. Gazdag fejezetben találjuk<br />
meg az újságírók emlékiratait, valamint<br />
azokat az emlékezéseket, amelyek terjedelmesebben<br />
foglalkoznak a sajtóval is.<br />
A második és legnagyobb rész tartalmazza<br />
a tulajdonképpeni sajtótörténeti irodalmat<br />
három nagy korszakra (1705 — 1849, 1849 —<br />
1900), 1901-1945), s azokon belül további<br />
— lényegében azonos módon ismétlődő<br />
— fejezetekre tagolva. A harmadik rész a<br />
sajtó elvi és módszertani kérdéseivel foglalkozó<br />
műveket sorolja fel ugyancsak a<br />
három nagy korszakra osztva. Itt találjuk<br />
a sajtó és társadalom, az elvi és elméleti<br />
kérdések, valamint a lapszerkesztés kérdései<br />
irodalmát. Az utolsó rész ismerteti a<br />
sajtó feltételei és keretei cím alatt a sajtószabadsággal,<br />
az újságírók társadalmi és<br />
gazdasági helyzetével, a lapkiadással és<br />
terjesztéssel, végül az újságírás szervezeti<br />
kérdéseivel kapcsolatos közleményeket.<br />
A szerkesztők az egyes címleírásokat általában<br />
csak egy helyre igyekeztek beosztani,<br />
kivételt olyanokkal tettek, amelyek<br />
tárgya több korszakon áthúzódik, vagy<br />
amelyek kiemelkedően fontos elvi írások.<br />
A bibliográfiát lapozva, meglehetősen sok<br />
ilyen többszörös besorolást találunk. Ez<br />
ugyan sokszor megkönnyíti a keresett<br />
irodalom fellelését, gyakran azonban feleslegesnek<br />
látszik. Az utalás módszerének kiterjedtebb<br />
alkalmazása vagy legalább a<br />
lapok címeit tartalmazó tárgymutató elkészítésével<br />
elég sok helyet meg lehetett<br />
volna takarítani, párhuzamosságot ki lehetett<br />
volna küszöbölni.<br />
A bibliográfia a sajtótörténészek mindennapi<br />
munkaeszköze lesz. Jó volna, ha<br />
mielőbb elkészülne a magyar sajtó rég-
Change language