Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
327a. sz. Héber liturgiái költemények<br />
Menáehem b. Izsák Dávidtól (talán Pozsonyban,<br />
1777 —1820-ban). A végén egy<br />
levél olvasható a pozsonyi rabbihoz.<br />
481. sz. Ábrahám b. Sámuel Zacuto<br />
Széfer Juchászinja. Zalman b. Jedidja<br />
Stern (<strong>Magyar</strong>országról) másolta 1845-ben.<br />
59<strong>4.</strong> sz. Ábrahám Lévi b. Menáehem<br />
Tal jiddis útleírása 1719-1724-ből. <strong>Magyar</strong>országot<br />
is útba ejti.<br />
Hadd említsünk meg egy sajnálatos<br />
sajtóhibát: A 2. és 5. kép aláírása felcserélődött.<br />
Reméljük, nem kell sokat várnunk a<br />
II. kötet megjelenésére.<br />
SCHEIBEE SÁNDOR<br />
Schwarz, A. Z.-Loewinger, D. S.—Roth,<br />
E.: Die hebräischen Handschriften in<br />
Österreich. II. New York, 1973. XV, 171 1.<br />
(American Academy for Jewish Research.<br />
Texts and Studies. Vol. IV.)<br />
A. Z. SCHWARZ (1880-1939) 1925-ben<br />
kiadta a bécsi Nationalbibliothek héber<br />
kéziratainak katalógusát, 1931-ben pedig<br />
az Ausztria többi lelőhelyén találhatók<br />
jegyzékének I. kötetét. Folytatását megkezdte,<br />
de befejezésében megakadályozta<br />
az Anschluss. Á nácik megkínozták, bebörtönözték.<br />
Post tot discrimina rerum<br />
sikerült kijutnia Palesztinába, ahol rövidre<br />
rá meghalt.<br />
Több mint negyven évvel az I. kötet<br />
megjelenése után a hagyatékból kiadásra<br />
került a 284 — 302. <strong>szám</strong>ú kézirat feldolgozása<br />
(IIA): Teológia és filozófia, orvostudomány,<br />
természettudomány. A bejegyzések<br />
között 5 könyvlista is található<br />
(9, 20, 53 1.). A 292. <strong>szám</strong> CHORIN Áron<br />
aradi rabbi Sómér Tóra c. autográf kézirata.<br />
Egykor Löw Lipót tulajdona volt,<br />
Löw Immánuel ajándékozta a bécsi Zsidó<br />
Múzeumnak.<br />
A IIB-ben a Rainer-gyűjtemény 187<br />
geniza-darabjának kapjuk első ízben katalógusát.<br />
Á 95. <strong>szám</strong> Sámuel Söusi<br />
Sávuótra írt pijjutjait foglalja magában,<br />
a 98. <strong>szám</strong>ú talán fiának, Jiccháknak<br />
máámádját.<br />
A továbbiakban 11 könyvtár 165 töredéke<br />
következik (kívülük 2 kódex), amelyek<br />
kötéstáblákként maradtak meg. A<br />
szokott szövegeken kívül akad közöttük<br />
eltérő is: egy kereskedő vagy bankár feljegyzései<br />
Klosterneuburgban (63. sz.) s két<br />
okirat (71, 11<strong>4.</strong> sz.). Az első bennünket<br />
közelről érdekel: A linzi Stadtbibliothekban<br />
(Bundesstaatliche Studienbibliothek)<br />
van egy házeladási szerződés 1495-ből. A<br />
Szemle 385<br />
szöveg már régen megjelent (V. KTTRREIN:<br />
Jüdisches Archiv. I. 1928. Neue Folge.<br />
Heft 5/6. 5 — 7.). A kiadó Judenburgot olvasott<br />
helynévnek. Most kiderült, hogy<br />
Ödenburgról, Sopronról van szó. Az okirat<br />
38 soros, tehát a leghosszabb héber nyelvemlék<br />
a középkori <strong>Magyar</strong>országról. A<br />
tárgyra még visszatérünk.<br />
A katalógus nagy értéke, hogy mindkét<br />
kötet egyesített indexét adja.<br />
A földrajzi indexhez néhány megjegyzésünk<br />
volna:<br />
152. 1. 12<strong>4.</strong> sz. unvrii: bizonyára Fehérvár.<br />
153. 1. 23. sz. xia»:: kérdőjel nélkül<br />
Nyitra. Markus DONATH, az ismert<br />
rézmetsző két művét tartalmazza. Az<br />
1834-es Megillából és Siviti-táblából <strong>Magyar</strong>országon<br />
is van példány (A. SCHEI<br />
BER: Isr. Wochenblatt. LXVI. 1966. No.<br />
9; SBB. X. 1973/7<strong>4.</strong> 80—82.).<br />
153. 1. 12<strong>4.</strong> sz. »wa«: Balassagyarmat.<br />
A kérdőjel törlendő mellőle.<br />
A katalógus változatos anyagot dolgoz<br />
fel. Számon kell tartanunk.<br />
SCHEIBER SÁNDOR<br />
Stanislaw Pazyra: Z dziejów ksiazki polskiej<br />
w czasie drugiej wojny áwiatowej.<br />
Warszawa 1970. PIW 452.<br />
A könyvek sorsa, története a legszorosabban<br />
összefügg a nemzeti múlttal és<br />
kultúrával, az emberiség sorskérdóseivei.<br />
Vannak olyan történelmi időszakok, amikor<br />
a könyv egy egész nép élethalál küzdelmének<br />
szimbólumává válik, mint ahogy<br />
a második világháború idején történt<br />
Lengyelországban is. A „lengyel könyv"<br />
története, kiadási és könyvtárügyi intézmények<br />
működésére, kiadók, könyvtárosok<br />
s általában a könyvvel hivatásszerűen<br />
foglalkozók tevékenységére vonatkozólag<br />
még nincs összefoglaló munka ezekből a<br />
tragikus évekből. A német megszállás alatt<br />
mind a legális, mind az illegális szervezkedésben<br />
tevékeny szerepet játszó szerző<br />
könyve az első kísérletnek <strong>szám</strong>ít ezen a<br />
területen.<br />
St. PAZYRA statisztikai adatok kíséretében<br />
ismerteti a második világháború előtti<br />
lengyelországi könyvkiadási, könyvtárügyi<br />
helyzetet, hivatalos szervezeti működési<br />
formákat is. Ezek ismeretében a következő<br />
fejezetek olvasásakor megdöbbenést kelt<br />
az a hatalmas mérvű pusztítás, amit a megszállók<br />
tudatosan ós tervszerűen vittek<br />
végbe lengyel földön néhány év leforgása<br />
alatt. Joggal nevezi a szerző a „lengyel<br />
könyv tragédiá"-jának ezeket a szomorú
Change language