Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

336 Közlemények
KELEMEN László 1800-ban jelentkezett a megyénél. Május 8-án a közgyűlés az ő kérésére
újabb végzést hozott, hogy a könyvtárat megőrzi; június 28-án a színigazgató pedig már
Kecskemétről kérte — lemásolás céljából — a bibliotéka zömének kiadását, ami július
16-án meg is történt: így keletkezett 4. számú forrásunk.
KELEMEN újabb kísérlete színtársulatának felélesztésére ezúttal rövid idő alatt vallott
kudarcot. 13 A vándorlás körülményei között lehetetlennek tűnt, hogy a vármegye átadó
határozatának megfelelően a tekintélyes könyvtárat lemásolják. Ezért inkább a régi
gyarapítását folytatták, az Erdélyben már játszott s onnan Nagyvárad és Debrecen
színészetének közvetítésével megszerzett darabok gyűjtésével. A társulat 1800 telét és
1801 tavaszát kényszerűségből Losoncon töltötte, ahonnan a csekély anyagi sikert hozó
őszi előadások után mindaddig nem távozhattak, amíg hitelezőiket ki nem elégítik. 14
Amikor 1801 áprilisában Nógrád megye hivatalos közegei hatósági zár alá vették a
könyvtárat, már csak romjai felett rendelkezhettek. Aligha tévedünk, ha hármas okra
vezetjük vissza az értékes gyűjtemény pusztulását:
— A márciusban végre távozható társulati tagok bizonnyal sok kötetet vittek magukkal
most, hogy a kibontakozásnak immár semmi jelét nem látták.
— Az ingóságok egy hónapig hányódtak Losoncon, amíg a vármegye intézkedett.
— Talán a hitelezők egyike-másika is így akart valamelyes biztosítékhoz jutni.
A Pest és Nógrád között 1808-ban lezajlott levélváltás anyaga őrizte meg azt a listát,
amellyel Nógrád igazolta, hogy a könyv- és kottatár nem a vármegye őrizetében hullott
szét (6. számú könyvtárlistánk). A számszerű pusztulás megdöbbentő mértékű: a bibliotéka
mindössze 50 teljes darabot, 1 töredékes szövegkönyvet és egyetlen szerepet tartalmaz.
Megszűnt a szakkönyvtárjelleg is.
A maradványlistából nehéz visszakövetkeztetnünk az 1799 — 1801 évkor könyvtári
állapotára, néhány következtetés azonban KELEMEN gyarapodási jegyzékével összevetve
mégis levonható;
— A 90-es években Pesten már játszott, de az 1796-os feloszláskor elkallódott (és így
1800-as pesti összeírásunkban sem szereplő) darabok egy részét pótolták — mind a hét
kötet nyomtatásban is megjelent, így beszerzésük nem okozott nehézséget.
BRÜHL —BÁRÁNY: A talált gyermek,
DUGONICS—ENDRŐD Y : Az arany perecek,
KOTZEBTTE—VERSEGHY: A fermenterai remete,
németből KELEMEN: Tsapó Péter,
METASTASIO— RTJDNYÁNSZKY: A puszta sziget,
VOLTAIRE — PÉCZELI : M er ope,
WEISSE — SIMÁI: Házi orvosság.
— A vándorlás körülményei a fordítói munka helyett a dramatizálást helyezték előtérbe.
Már MÉREY feltüntette az eredetinek minősített drámák mellett azt az epikai
vagy történetírói forrást, amelyből a szerző dolgozott. Most KELEMENék könyvtárukban
magukkal visznek regényt, eposztravesztiát, történetírói munkát, kalendáriumot — tehát
mindent, amiből színpadi történet kerekedhet:
,,57 Mausoleum Regnum Regni Hungáriáé
... 60 Blumauernek travestiált Aeneassa Németül 2-dik rész
61 Volternek Romanya Németül
62 Blumauernek travestiált Aeneassa Németül 3-dik rész
13 A vállalkozásra 1. STAUD Géza: Kelemen László naplója és feljegyzései. Színháztörténeti
Kiskönyvtár, Bp. 1961.
14 A tönkrejutás körülményei 1. KERÉNYI Ferenc: Nógrád megye és az első magyar színtársulat
kapcsolata. Palócföld, 1969/2. 71 — 2.