Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

Közlemények 327
téhez ezek az egri janzenista vagy janzenizmussal vitázó művek is el nem hanyagolható
adatokat szolgáltatnak. 9
Szembeötlő a sztoikus szellemű művek rendkívül erős jelenléte is (SENECA, BOETHIUS,
PETRARCA, LIPSIUS stb.), valamint az igen széles körű történelmi tájékozottság. Hogy
csak a legnevesebb történetírókat említsük: TACITUS, JOSEPHUS FLAVIUS, ISTVÁNÉT Y
Miklós, KAZY Ferenc, PÉTERFFY Károly, PRAY György, de még a flamand humanista,
G. A. BUSBEQUIUS törökellenes röpirata (ZRÍNYI Török áfium-án&k mintaképe) is megtalálható
az egri kanonok bibliotékájában.
Az egri későbarokk jellegű, katolikus irodalmi és művelődési központba ekkor mind
több olyan elem kerül be, mely a felvilágosodás számára készíti elő a talajt. Könyvtárjegyzékünk
több tétele példázza ezt : MuRATORinak a „felvilágosodott reformkatolicizmus"
szellemében írt műve, 10 Eduardo CoRSimnek, a „piarista felvilágosodás" legnagyobb alakjának
filozófiai értekezése, 11 a laicizálódó egyházi értelmiség egy jellegzetes képviselőjének,
a francia Dominique BouHOURS-nak rokokó ízlésű irodalmi vitairata, valamint
XIV. BENEDEK pápa munkássága (melyből könyvtárunkban 8 mű található) egyaránt
a katolikus egyházon belüli racionálisabb szellem kialakulását segítette elő.
Természetes, hogy az 1755 óta működő egri püspöki nyomda 12 termékeinek legjava
megvan ANDROVICS gyűjteményében : AMBROSOVSZKY Mihály, GUSZTINYI János, BÉRÉNYI
Sándor, KOVÁCS József munkái, akik valamennyien a BARKÓCZY püspök körül kialakult
írói kör tagjai. 13
A XVII. század monumentális barokk kori alkotásai (PÁZMÁNY Kalauza, ALSTED
enciklopédiája stb.) és jezsuita exegetikus művek (Mendoza Regum-kommentárjai)
mellett megtalálhatók itt a kortárs irodalom legújabb tudományos eredményei is (pl.
SAJNOVICS Demonstrációiéi). Külön is szeretnénk utalni Francis BACON tudományrendszerező
művének jelenlétére, ez jelzi, hogy az angol filozófus nemcsak protestáns
művelődési központokban volt ismert.
A könyvtár összetételének sokszínűsége, eszmei-ideológiai tarkasága a sok szempontból
átalakulóban levő, a korszakváltás határán álló irodalomtörténeti periódust tükrözi:
a felvilágosodás korának hajnalán az egri szellemi élet tápláló forrásait mutatja be.
Inventarium Librorum Heverendissimi Domini Nicolai Androvics, Praepositi B M V
de Gastro Agriensi, Canonici Agriensis
Abelly Lud: Sacerdos Christianus (exemplaria 2). Tyrnaviae 1748.
Androvics Nicolai Theologia scripta Romae.
Angeli et Moncada de extinctione Templariorum et Jesuitarum 1774.
»ZoLNAi Béla: Magyar janzenisták. Minerva 1924. 66 — 97. 1925. 10-40, 129 — 164-
Uő.: A janzenizmus kutatása Középeurópában. Kolozsvár 1944. Uő.: Az európai janzenizmus
történetéhez. Fii. Közi. 1959. 51 — 60.
10 SZAUDER József: L- A. Muratori két erkölcstani műve a XVTII. századi magyar irodalomban.
ItK. 1973. 171-180.
11 SZAUDER József : A XVIII. századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának
feladatai. Az estve és Az álom c. kötetben. Bp. 1970. 32. — A magyar piarista rendtartomány
története. Írták: BALANYI György stb. Bp. 1943. 105.
12 A XVIII. századi egri nyomdával kapcsolatban tévesek MARKOS Béla megállapításai
(Az 1712 és 1800 közötti magyar könyvtermelés adatai. Magyar Könyvszemle 1971. 1.).
Egerben 1755 előtt semmilyen nyomda nem működik. Az 1755-ben megalakult nyomdáról
részletesen szólt IVÁNYI Sándor: Az egri nyomda a XVIII. században. (Előadás a magyarországi
korai felvilágosodás kérdéseiről rendezett konferencián Egerben, 1971. okt. 30-án).
Vö. még SEBESTÉNY Sándor: Egri emlékhelyek. Eger 1970. 75.
13 Róluk részletesebben szól az 1. sz. jegyzetben idézett dolgozat. IVÁNYI Sándor
hívta fel figyelmemet arra, hogy az Androvics-könyvtár Egerben, a mai Kossuth L. utca
4. sz. épületben (az ún. „kispréposti palotában") volt elhelyezve, melyet ANDROVICS
építtetett (ld. Heves megye műemlékei II. Bp. 1972. 334.)