Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

284 Buzinkay Géza
DEÁK részben éppen ezáltal tudott politikai kapcsolatot teremteni az ókonzervatívokkal.
105 " 106
A magyar irodalmat sem nyelvében, sem szellemében nem tudta eltiporni
az anarchiába fúló bürokratikus rendszer. Terrorja ellenállást és a kialakuló
ellenzékben a célok összekovácsolását vonta maga után. Az abszolutizmus
azonban pusztított és zavart is keltett. Adottságot, realitást jelentett a benne
élőknek, akik közül többen igyekeztek hozzá alkalmazkodni. Ettől azt remélték,
hogy a hatalmat sikerül saját eszközükké tenni, s ezen az úton mégiscsak
megvalósítani reformelképzeléseiket. Ez azonban járhatatlan útnak bizonyult.
A'hatalom így sokakat „manipulált" is, ideig-óráig még olyanokat is, mint
EÖTVÖS Józsefet és KEMÉNY Zsigmondot.
A magyar irodalom társadalmi, technikai és anyagi viszonyai
A forradalmi szellemű vagy a forradalomra és szabadságharcra emlékező
írásművek — a Világost követő első hónapok zűrzavara után —r szinte kizárólag
kéziratosán terjedhettek. BERZEVICZY Albert arra emlékezett, hogy a Felvidék
kúriáiban számos kéziratot őriztek és adtak tovább titokban. A házak nőtagjai
másolták ezeket szorgalmasan. 107 TÁNCSICS Mihály politikai témájú újságcikkek
kéziratos terjesztéséről írt. 108 így körözték SZÉCHENYI 1858-ban írt
levelét az Akadémiához. 109
A fennálló rendet bíráló művek sem láthattak napvilágot, míg a Wanderer
című bécsi lap hasábjain FALK Miksa be nem vezette azt az I850-es években
általánossá váló módszert, hogy idegen országok neve alatt írt a hazai viszonyokról.
A pesti és magyarországi hatóságok megkerülésére sokszor alkalmasak voltak
a bécsi nyomdák. ,, . . .Ami Pesten nem láthatott napvilágot, Bécsben akadály
nélkül jelenhetett meg." 110 Sorra készültek tehát a bécsi nyomdákban a
magyarok által írt német nyelvű munkák, elsősorban politikai röpiratok. Ott
jelent meg SOMMSICH Pál Magyarország törvényes joga című műve is.
1849-ben és 1850 nagyobb részében irodalmi téren is valóságos halotti csend
borult Magyarországra. 1850-ben jegyezte fel SZILÁGYI Sándor, hogy nyolc
hónap alatt egyetlen önálló „szépirodalmi" mű jelent meg, a Reguly-album,
s az is olyan volt, ami csak ekkor került piacra, mert két éve ki volt már
nyomva. 111 Budán, az Állami Nyomdán kívül Összesen két nyomda működött
az ötvenes években : a privilégiumait elvesztett ós hivatalos nyomtatványokat
készítő Egyetemi Nyomda (iskolai tankönyvekkel ugyanis Bécsből látták el
az országot) és hajdan LANDERER Mihály kis nyomdája BAGÓ Márton és
GYURIÁN József tulajdonában. Pesten valamivel jobb volt a helyzet, bár az
egyik legnagyobb nyomda, a TRATTNER—KÁROLYi-féle erősen hanyatlott, többnyire
régi kiadványait nyomta újra. LANDERER és HECKENAST sem volt sokkal
jobb helyzetben: a szabadságharc után minden lapjuk megszűnt, az 1850-es
105-106 BERZEVICZY i. m. II. 164.
107 BERZEVICZY Albert: Régi emlékek, 1853-1870. Bp. 1907. 73-74.
108 TÁNCSICS i. m. 310—311.
109 BERZEVICZY: AZ absolutismus kora... i. m. II. 172.
110 FEANKENBÜEG i. m. I. 185 — 186.; VÁRADY Gábor: Hulló levelek. Emlékiratok.
II. köt. Máramarossziget, 1892. 67.; a sajtóviszonyokra vonatkozólag: HALÁSZ i. m. 42.;
FALK — KECSKEMÉTHY 256.; VÁRADY i. m. II. 74 — 75.
111 SZILÁGYI i. m. 1872. 31.