Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

A Nemzeti Parasztpárt könyvkiadója, a „Sarló" 299
,,. . . A könyvkiadás általában válságos korát éli. Rendkívül magas termelési költségekkel
kell dolgoznia, tehát nagyobb tőkebefektetés nélkül komoly kiadói tevékenységet
nem lehet kifejteni. Forgótőke, olcsóbb könyv és az olvasóréteg vásárlóképessége lett
volna az alapja a könyvkiadásnak. Az a réteg, amelynek mi elsősorban szántuk kiadványainkat,
a magyar parasztság, mind ez ideig nincs abban a helyzetben, hogy komoly
könyvfogyasztó lehetne. Az üzleti szempontok hattérbeszorításával számtalan népi
intézménynek juttattunk kiadványainkból.
A könyvterjesztői tevékenységre ugyanaz vonatkozik, mint a könyvkiadásra magára.
Ezen a téren nagyobb tevékenység csak forgótőkével és ügynöki kar beszervezésével
oldható meg. Az infláció súlyos hónapjaiban ez technikailag is teljesen megvalósíthatatlan
volt."
A könyvesboltról szólva a fenti jelentés ugyan arról ad számot, hogy létszámcsökkentéssel
elérték a rentabilitást, azaz a bolt önmagát eltartja, azonban
CZIKOLLAY Gyula, az NPP gazdasági osztályának h. vezetője 1947. jan. 28-án
tartott ellenőrző-vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a könyvesbolt
„nemcsak, hogy nem rentábilis, de még csak a költségeket sem tudja fedezni".
A jelentés a stabilizáció óta eltelt öt hónap (1946. aug.-dec.) adatainak összevetéséből
arra a következtetésre jut, hogy az öt hónap 42 ezer forintos bevétele
35%-os átlag-árrést kalkulálva — 1,5 ezer forint bttó hasznot eredményezett,
amelyet 20 ezer forint költség terhel. A hiány: 5 ezer forint, azzal
a megjegyzéssel, hogy „Bizonyára terheli a könyvesboltot olyan kiadás is,
ami a kigyűjtési adatokban nem szerepel, mivel azt a központ intézi, fizeti
és könyveli". Az 1947. január bolti forgalom és költségek összevetéséből is azt
a következtetést vonja le, hogy legalább 18 ezer forintos forgalmat kellene
elérni (a mostani 9630 forintossal szemben) ahhoz, hogy a könyvesbolt ne
legyen ráfizetéses. 19
A Sarló szövetkezet életében az esztendő első nagy jelentőségű eseménye
a filmgyártó és -kölcsönző részleg kiválása: 1947 január végén megalakult
a Sarló Film kft. 20 Ez azt jelentette, hogy a Szövetkezet a legjelentősebb bevételi
forrásától elesett, hiszen a mozi-osztály — azaz 15 budapesti és 19 vidéki
mozi — bevételéből nemcsak a Győző-féle könyvesboltot vásárolták meg annak
idején, de ez a bevétel volt a forrása a könyvkiadás, továbbá a szövetkezet
központi adminisztrációja költségeinek is. A filmesek kiválása a szövetkezet
vezetésében azzal a változással járt, hogy az igazgatóságba RANÓDY László
helyébe KERECSEJSTYI Dezsőné került. Eddigre megszűnt BORVETŐ Béla cégvezetői
megbízása is, aki kivált a szövetkezettől. 21
Ha végigtekintünk az eddig megjelent Sarló-kiadványokon, kénytelenek
vagyunk megállapítani, hogy a kiadó tevékenységén nem látszik, hogy ,,az írók
pártjá"-nak kiadója. Az inflációt és az ezt követő pénzszűkét mint az eredményes
munka igen jelentős akadályait, természetesen nem lehet figyelmen kívül
hagyni. Csakhogy: a többi kiadó él és dolgozik. És nemcsak a nagykiadók. íme,
PÜSKI Sándor Magyar Élet kiadója is új életre kelt, aktív a „Misztótfalusi"
Szövetkezet is: éppen most jelentette meg SZABÓ Pál Dózsa-regényét, A nagy
temetőt, amelyet pedig még az 1946-ra kiadott Parasztnaptár a Sarló előkészületben
levő kiadványaként jelzett. Még a párt elnökének, VERES Péternek
50. születésnapja alkalmából összegyűjtött publicisztikai írásait tartalmazó
Húsz év c. kötetet is a „Misztótfalusi" adta ki.
19 Pl Arch. 284 f. XXIX/b.
20 Meghívó a Sarló Szövetkezet évi rendes közgyűlésére. A Magyar Közlöny Hivatalos
Értesítője (137. sas.). 1947. jún. 20.
21 Pl Arch. 274 f. XXTX/b. és Cégbíróság, Sarló-iratok.
6*