Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

BUZINKAY GÉZA
A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban
(1849-1860)*
Az 1.848/49-es forradalmat és szabadságharcot leverő Habsburg-hatalom felismerte,
ha a mindennapi életet lehetőleg minél teljesebben átfogja és érdekkörébe
vonja, azáltal saját uralmát erősíti. Ezért indult meg éppen ekkor a
tudatos állami művelődéspolitika is. Ekkor volt kezdete, ezért az állam még
nem ismerte fel például az irodalom vagy a tudományok politikai jelentőségét.
Mai értelemben vett irodalompolitikára nem is gondolt, egyszerűen rendőrileg
tiltott és egyes személyekre próbált befolyást gyakorolni. Ezzel pedig nemcsak a
nemzeti lét egy fontos területét hagyta figyemién kívül, hanem az eljövendő társadalmi,
politikai és szellemi mozgalmak kicsírázásához is fórumot biztosított.
1860-ra a Bach-rendszer megbukott, de csak 1.867 után állt elő újabb helyzet.
A viharokat túlélt reformok — főként a közép- és felsőoktatás területén -
ekkor kezdtek el hatni. A Bach-korszaknak el kellett tűnnie ahhoz, hogy újításait
és reformjait Magyarország a saját szempontjából ítélhesse meg és érvényesíthesse,
hogy ezek valóságos értéke és haszna napfényre kerülhessen.
A bachi állam irányító tevékenysége csak részben nyilvánult meg a sokat
idézett cenzúrázásban és rendőrségi ellenőrzésben. Sőt elsősorban közigazgatási
szinten jelentkezett. Alapját a sajtóra és irodalomra, irodalmi életre vonatkozó
törvények és rendeletek megalkotása képezte. Ehhez járult a közvetett
irányítás és ellenőrzés, mely a társadalmon vagy a nyomdák, könyvkereskedelem
stb. viszonyain keresztül, az általuk teremtett lehetőségek szerint érvényesült.
Az irodalmi és sajtó-vonatkozású törvények és rendeletek
A sajtóval kapcsolatos első császári nyílt parancs 1849. március 4-én kelt
Olmützben. Ez elrendelte ,, . . .nagyobb biztosság és egyszerűség behozatala,
egyszersmind e' részben a' birodalmunkban egyesült minden nemzetiségek
egyenjogúsítása elvének létesítése végett . . . egy közönséges birodalmi törvény-
és kormánylap" kiadását. Eszerint ,,a különböző honi nyelveken fogalmazott
szövegek egyenlő hitelességgel bírnak". De minden nyelv mellé német
fordítás mellékelendő. 1 Ez a rendelet nem érintette a mindennapi sajtóéletet,
* Részlet A Bach-korszak művelődéspolitikája Magyarországon. 1849—1860. c. bölcsészdoktori
értekezésből (Bp. 1973.).
1 Magyarországot Illető Országos Kormánylap (a továbbiakban: MIOK) 1850. I —IV.
1. (Bevezetés). A következőkben vázlatosan ismertetjük a legfontosabb törvények lényeges
megállapításait. Ezekre mind a korszak irodalmában, memoárjaiban, levelezéseiben,
mind a különböző hatósági ügyekben gyakran történik hivatkozás, viszont ma már
nehezen hozzáférhetők, s az irodalom- és sajtótörténeti források, feldolgozások is legfeljebb
egy-egy kitételüket idézik, de nem mutatják be összefüggéseiben az egész rendszert.