Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Figyelő 365<br />
történeti és Bibliográfiai Munkabizottsága is jóváhagyott. A tájékoztató előadást BORSA<br />
Gedeon, a Régi <strong>Magyar</strong> Nyomtatványok szerkesztőségének vezetője tartotta.<br />
A felszabadulás után megindult széles körű bibliográfiai tevékenység egyik legnagyobb<br />
vállalkozása a retrospektív nemzeti bibliográfia korszerű munkálatainak a megindítása<br />
volt. E munkálatok — amelyek a <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia és az Országos - Széchényi<br />
Könyvtár együttműködésével folytak — már kiemelkedő eredményhez vezettek; megjelent<br />
a Régi <strong>Magyar</strong>országi Nyomtatványok c. kiadvány első kötete, amely az 1473 —<br />
1600. között megjelent nyomtatványokat tárta fel.<br />
A könyvészeti munkálatok tovább folynak és a soron következő kötet, a XVII. század<br />
első harmadának nyomdatermékeit fogja tartalmazni. Már most szükségesnek látszott<br />
azonban — miként BORSA Gedeon előadásában rámutatott — a további kötetek zavartalan<br />
előkészítése céljából, hogy a XVII. századi sajtó alá rendezéssel párhuzamosan<br />
meginduljanak a XVIII. századi nyomtatványok országos feldolgozásának a munkálatai<br />
is. Újabban ugyanis — Kelet ós Közép-Európában — a ,,régi könyvek" időhatára általánosan<br />
az 1800-as év lett, ellentétben a SZABÓ Károly által képviselt és hazánkban<br />
hagyományossá vált 1711-es időhatárral. A Régi <strong>Magyar</strong>országi Nyomtatványok is 1800-ig<br />
szándékozik eljutni, de tekintettel arra, hogy a korábbiak során a „régi könyvek" iránti<br />
bibliográfiai érdeklődés csak 1711-ig terjedt, sürgősen szükségesnek látszik az 1712 —<br />
1800 közötti hazai, illetve külföldön magyar nyelven megjelent nyomtatványokról minél<br />
előbb áttekintést nyerni. Az eddig ebből az időszakból rendelkezésünkre álló bibliográfiai<br />
feldolgozások ugyanis — PETRIK Géza <strong>Magyar</strong>ország bibliográfiája 1712 — 1860,<br />
illetve annak újabban kiadott pótkötetei — még <strong>szám</strong>os kiegészítésre, valamint korszerű<br />
átdolgozásra szorulnak. Jól jelzik a hátralevő feladatokat, ós a valószínű hiányok méreteit<br />
azok a <strong>szám</strong>ok, amelyek PETRIK I —IV. kötetének tétel<strong>szám</strong>ára (11630) és az V. (Pótkötet)<br />
leírt adatainak <strong>szám</strong>ára (7660) utalnak, ha <strong>szám</strong>ításba vesszük, hogy az utóbbi<br />
években kiadott Pótkötet csak néhány hazai könyvtár anyagát dolgozta fel.<br />
Az a nagyméretű, országos arányú bibliográfiai felmérés, amelyet a Művelődésügyi<br />
Minisztérium kezdeményezésére a Régi <strong>Magyar</strong>országi Nyomtatványok Szerkesztősége<br />
szervezett meg, kiterjed az egész állami könyvtárhálózatra és az egyház gyűjteményekre<br />
is. Az Országos Széchényi Könyvtárban országos nyilvántartás készül a XVIII. századi<br />
könyvekről és lelőhelyeikről, majd a Petrik I—V. köteteiben még nem regisztrált nyomtatványokról<br />
új, kiegészítő kötet jelenik meg. Ezáltal a feltárt nyomtatványok teljessége<br />
már meg fogja közelíteni az 1711 előtti korszakét, és ez a mintegy 95 —99%-os feltártság<br />
biztos alapot ad a Régi <strong>Magyar</strong>országi Nyomtatványok XVIII. századi kötetei <strong>szám</strong>ára is.<br />
BORSA Gedeon be<strong>szám</strong>olója után a hozzászólók annak a véleményüknek adtak kifejezést,<br />
hogy e nagyszabású bibliográfiai feltáró munka a XVIII. századi történeti-irodalomtörténeti<br />
kutatások <strong>szám</strong>ára is nagy jelentőségű.<br />
Többen rámutattak a szomszéd országok jelentősebb gyűjteményei feldolgozásának<br />
a fontosságára is. A vita végén HOPP Lajos osztályvezető hangsúlyozta, hogy a munkálatokat<br />
az MTA Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi osztálya erejéhez<br />
képest támogatja.<br />
K. GY.<br />
Üj életre támadt az ősnyomtatványok nemzetközi bibliográfiája. A XV. századi, ún.<br />
ősnyomtatványok rendszeres regisztrálása során már a századforduló táján felmerült a<br />
nemzetközi összefoglalás szüksége és lehetősége. Ennek jegyében jött létre — a németországi<br />
gyűjteményekben található ősnyomtatványok leltározását követően — a berlini<br />
Staatsbibliothek keretében a Gesamtkatalog der Wiegendrucke (rövidítve; GW) elnevezésű
Change language