Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

Közlemények 349
tották szolidaritásukat a megtámadott Szovjetunióval, de még semmi lényeges segítséget
nem nyújtottak az élet-halál harcot folytató szovjet hadseregnek. A magyar kormány
a háború kitörésétől kezdve (1939. szeptember 1-től) ún. nem hadviselő fél volt. Minden
katonai hadművelettől tartózkodott bármelyik hadviselő fél oldalán, de politikai rokonszenvével
a tengelyhatalmak oldalán állt. 1941 áprilisában, mikor Németország megtámadta
Jugoszláviát, a német hadsereg után bevonult az akkor Jugoszláviához tartozó
Bácskába. Ezzel a magyar kormány belesodorta az országot a második világháborúba.
Négy nappal a Szovjetuniót ért náci támadás után, 1941. június 26-án magyar katonai
alakulatok benyomultak a Szovjetunió területére.
A magyar kormány politikáját elsősorban szovjetellenessóge determinálta. Magyar
vezetőkörök abban reménykedtek, hogy ha a náci hadigépezet nem Anglia, hanem a
Szovjetunió ellen fordul, kialakulhat egy szovjetellenes együttműködés Németország és
az angolszász hatalmak között. CHURCHILL magatartása, az angolszász vezetők politikája
1941. június 22. után ezeket a reményeket csökkentette. A magyar kormány mégis
csak 1941 decemberében került hadiállapotba Angliával s az Egyesült Államokkal.
Egy magyar gyorshadtest vett részt a Szovjetunió elleni harcokban. Már 1941 augusztusában,
szeptemberében az egész alakulat rendkívül súlyos veszteséget szenvedett.
A német hadsereg előnyomulása még a front egész szólességében folytatódott, de erre az
időre, szeptemberre nyilvánvalóvá lett, hogy a Szovjetunió sokkal nagyobb ellenállást
tud tanúsítani, mint ahogy ezt a tengelyhatalmak oldalán várták. A szovjet hadsereg
még nem tudta megállítani a német előnyomulást, de a náci villámháborús elképzelésekre
már súlyos csapásokat mért a szovjet nép. Meglepő gyorsan reagálja le ezt az 1941. szeptember
10-i instrukció. A magyar vezetőkörök koncepciójának lényege ekkor: mind kevesebb
katonai erővel részt venni a Szovjetunió elleni háborúban, lehetőleg megőrizni katonai
erőiket, hogy később a ,,rend", egy reakciós szovjetellenes rend őrei legyenek a Dunamedencében,
amelyre nemcsak a háborúban meggyengült Németország, de a szovjetellenes
angolszász politikai irányzatok is számíthatnak.
Az itt közölt utasítások a Miniszterelnökség Sajtóosztálya vezetőinek, illetőleg a
külügyi sajtófőnöknek vagy a cenzúrabizottság részére küldött utasításai, vagy a lapoknak
adott instrukciók megküldése a cenzúrabizottság részére.
Ezeket az utasításokat (vagy egy részüket) egyben megküldte a Külügyminisztérium,
illetőleg a Miniszterelnökség az Igazságügyminisztérium ügyészségi főosztálya vezetőjének,
hogy ezek alapján instruálják a vidéki sajtócenzúrát gyakorló ügyészeket. Míg
a Miniszterelnökség iratanyagában (emellett működött a Sajtóellen őrző Bizottság, bár
nem a Miniszterelnökség, hanem az Országház épületében) a cenzúrabizottság iratai
elpusztultak, az Igazságügyminisztérium iratanyagából most kerültek elő az egykori
cenzúrautasítások.
Az Igazságügyminisztérium ügyészi főosztályán több napi instrukciót összegyűjtöttek,
összefoglalták és körlevél formájában küldték meg a vidéki ügyészségeknek. Az egész
ügyirat (,,A Székesfehérvári Magyar Bauxitbánya Rt. alapításával kapcsolatos sajtócenzúra")
alapszámán belül törtszámokkal jelölték az egyes körlevelek aktáit. Mi ehhez
a formához alkalmazkodva a körlevelek fogalmazványai mellett található eredeti utasításokat
közöljük, feltüntetve az utasítás napját és óráját, ki vagy melyik szerv küldte
és (ha az iraton feltüntették) ki vette fel.