Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

274 Buzinkay Oéza
milyen könyvet tartani, mert a kormányzók rendszeresen közölték, körrendelet
formájában, a tiltott könyvek jegyzékét, 31 s a ,,kompromittáltaknál" tartott
házkutatások többnyire könyvek lefoglalásával is jártak. 1853-ban — az
Ausztria és Poroszország közötti kereskedelmi és vámszerződés részeként —.
a könyvekre, kéziratokra, metszetekre, rajzokra vámmentesség rendeltetett el.
1855-ben terjesztették ki ezt az ausztriai, illetve a német vámegylethez tartozó
országokra, ebből azonban már kimaradt a kéziratok vámmentes szállítása. 32
Végül 1857-ben még a külföldi nyomtatványok előfizetésének gyűjtését szabályozta
rendelet, s az erre vonatkozó engedély megadását az első fokú hatóság
helyett az illető koronaország országfőnökének hatáskörébe utalta. 33
A társaságok, egyesületek ügyében 1851-ben kelt BACH egy rendelete, mely
a „Világosság baráti, német katolikusok, szabad keresztények társulatainak
's az ezekhez hasonló egyleteknek eltiltása iránt" intézkedett. Ezek ugyanis
„állítólag vallásos hitágazat színe alatt politikai párt törekvéseket követnek". 34
Ha ebből a rendeletből a politikai pártok tilalmassága derült ki, akkor a következő
rendelet amely a magánegyesületeknek, s különösen a jótékonysági
egyesületeknek eltiltotta, hogy külföldi fejedelmekhez vagy uralkodóházak
tagjaihoz forduljanak támogatásért — ismét a külföld előtt „szemérmes"
Ausztriát mutatta be. Az eltiltás megokolása igen jellemző volt: „ . . .minthogy
ez által azon illetlen és helytelen elő véleményre adatik ok, mintha ő Felsége
alattvalóinak . . . jótékonysági érzelme ... a' külföld segedelmére lenne
utalva . . ,". 35 A törvény után néhány hónappal ékesen bizonyította a kormányzat,
hogy mennyire lehet jótékonykodni. A magyar „írói nyűg- vagy
segélypónztár" létrehozását nemcsak betiltotta, de az összegyűjtött pénzt is
elkobozta. 36 Az egyletek ügyét általánosan szabályozó egyleti törvény 1852.
november 26-án kelt. 2. §-ában — amely azokat az eseteket sorolta fel, amikor
különösen engedély kívántatik - elsőként ,,a' tudományok és művészetek
előmozdítása végett" létrehozandó egyleteket emelte ki. Az egyletek alapításához,
illetve a fennállók további működéséhez az engedélyt a politikai országos
hatóság adta ki, kivéve a 2. paragrafusban felsoroltakat, tehát a művészeti,
irodalmi, tudományos egyesületek engedélyét. Ezekét magához a belügyminiszterhez
kellett benyiijtani. Az engedélyezési kérvénnyel egyidejűleg „lehető teljességgel
előadandó" az egylet célja, az alapszabályok, társulati szerződések
és mindennemű segédadat. A 13. § kötelezővé tette, hogy olyan egyesületek
esetében,, . . .mellyek tárgyát lényegesebb köz czélok vagy közhasznú intézetek
képezik, az igazgatóságon kívül egy választmány is állítandó föl, és a' kezelés
eredménye kellő időszakokban . . . kihirdetendő". A következő paragrafus
az engedély kiadásának feltóteleit közölte, a továbbiak a társaság vagy egyesület
megalapításához, meghirdetéséhez előzetes engedély kikérését tették
kötelezővé. Ennek megadásából azonban még nem következett az egyesület
engedélyezése. Kellőképpen homályos és sokféleképpen magyarázható a 16. §:
si ÓL 23 na 1852*8
32
MIOK 1853. 207. az. (február 19.) 903. és 1855. I. rész. 103. sz. (június 10.) 294-
295.
33
MIOK 1857. I. rész, 25. sz. (február 3.) 77.
34
MIOK 1851. 242. sz. (december 16.) 622-623.
35
MIOK 1852. (november 23.) 465.
36
Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Szerk., bev. és jegyz. ANGYAL
Dávid. Bp. 1926. 260-261. 5, sz. jegyzet.