Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

348 Közlemények
gyakorlat tehát csak része volt egy egész rendszernek, a fokozott elnyomás, a háborúra
való felkészülés rendszerének.
Az új sajtótörvény szerint minden sajtóterméket be kellett mutatni az ügyészségen,
a napilapoknak azonban nem kellett megvárni az ügyészség engedélyezését.
A második világháború kitörésének napján, 1939. szeptember 1-én a TELEKi-kormány
hivatkozással az 1939. II. te.-ben foglalt kivételes felhatalmazásra, elrendelte az előzetes
sajtócenzúrát. 10 Ezentúl addig nem lehetett semmilyen sajtótermék sokszorosítását vagy
nyomását elkezdeni, amíg a kézirat vagy a kefelevonat alapján a cenzúra erre előzetes
engedélyt nem adott.
A rendelet 4. §-a elrendelte a sajtótermékek „átvizsgálására" a Sajtóellenőrző Bizottság
felállítását. Ez a bizottság gyakorolta Magyarországon a második világháború folyamán
a cenzúrát. A Bizottság tagjai az ügyészség képviselője mellett a Miniszterelnökség,
a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium, illetve
a Vezérkar képviselői voltak. 11
A vidéki lapokat a helyi ügyészség képviselője cenzúrázta, aki ehhez a munkájához
igénybe vehette a helyi rendőrkapitányság tisztviselőit is, és a fővárosi Sajtóellenőrző
Bizottság irányítása alatt működött.
A cenzúrabizottság tilalmi tevékenysége mellett a Miniszterelnökségen ,,a közvéleménynek
politikai, gazdasági és szociális szempontból való beható tájékoztatása érdekében
a Sajtóosztály a legfontosabb kérdésekről naponta tartott értekezletet, informálta
a sajtót". 12 A kormány a napi értekezleteken kívül a hivatalos Magyar Távirati Iroda
un. ,,Pro domo"-ival és az egyes lapoknak személyesen vagy írásban adott tanácsaival
irányította a lapokat. Az államhatalom a közvéleményt szisztematikusan elzárta minden
önálló tájékozódási lehetőségtől. A belföldi cenzúra kiépítésével egyidőben bizottságot
hoztak létre a külföldről beérkező összes sajtótermék legszigorúbb felülvizsgálatára. 13
Megszervezték ugyanakkor, hogy a még Magyarországon maradt külföldi sajtótudósítók
országaikkal való minden kontaktusát ellenőrizhessék. Telefonbeszélgetéseiket lehallgatták,
sürgönyeiket és leveleiket felbontották. 14
Az előzetes cenzúra 1939. szeptember 1-től működött, de az Igazságügyminisztérium
iratai között található instrukciók csak 1941. augusztus 25-től 1944. április 28-ig terjedő
időszakból származnak. Az alábbiakban az iratok időrendi sorrendjében — terjedelmi
okokból — csak az első 21 instrukciót közöljük, 1941. szeptember 25-ig.
Ebben az időben folyt a német offenzíva a Szovjetunió ellen. 1941. augusztus 14-én
írta alá ROOSEVELT és CHURCHILL az Atlanti Chartát. Az angolszász hatalmak kinyilvání-
10 1939: 8140. Miniszterelnökség számú rendelet a sajtóellenőrzésről. Kelte: 1939
szeptember 1. Magyarországi Rendeletek Tára. Kiadja a M. kir. Belügyminisztérium
1940 Budapest. (A továbbiakban: MRT) 1270-1271. o. — 1939 december 9-én ezt a
rendeletet az 1939:1800. Miniszterelnökség számú rendelettel módosították. (Uo. 2275 —
2276. o.) A cenzúrabizottság nem bírva a rengeteg cenzúrázásra beadott anyagot feldolgozni,
ebben a rendeletben kimondták, hogy nem minden egyes napilap-cikkeket,
hanem csak azokat kell benyújtani előzetes cenzúrázásra, amelyek a honvédelmet, a külpolitikát,
az ország belső rendjét és gazdasági érdekeit veszélyeztethetik. Minthogy a
közölt cikkek miatt a lapok teljes büntetőjogi felelőssége fennmaradt, ezzel a rendelkezéssel
csak a cenzúrabizottság munkáját szándékozták csökkenteni, a felelősség jó
részét áthárítva a sajtóra.
11 A magyar kir. kormány 1939. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés
és Statisztikai Évkönyv. Budapest, 1941. A magyar kir. kormány kiadása (a továbbiakban:
kormányjelentés) 6. o.
- . 12 Uo.
13 A Külföldi Sajtótermékeket Ellenőrző Bizottság. Uo.
14 OL Külügyminisztérium. K. 66 - 1040-III-3.-43/3. 4., 8. fol.