Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

302 Varga Sándor
Eleket, hogy a Sarlóval kapcsolatos összes ügyeket azonnal adja át DRIEN
Károlynak: ,, . . .Amennyiben ez intézkedésünk Horváth Elek magatartása
miatt nem lenne végrehajtható, úgy utasítjuk a Sarló igazgatóságát, hogy
Horváth Eleknek azonnali hatállyal mondjon fel . . ." 28 HORVÁTH ugyan tiltakozik:
a határozatot megbélyegzőnek és minden jogi alapot nélkülözőnek
„minősíti", 29 azonban a határozatot végrehajtják.
Mint jeleztük, 1947-ben összesen egy Sarló kiadvány látott napvilágot:
a már régen tervbe vett SÁRKÖzi-kötet az 1947. évi könyvnapok alkalmából
megjelent.
Az 1947. december 31-i mérleg 1 millió 708 ezer forint vagyont mutat ki
(ebből áru- és anyagkészlet 134 ezer forint, viszont az adósok: 1 millió 334
ezer forint), a felesleg 5647,91 forint, 30 melyet a mérleg jóváhagyása után
a tartalékalaphoz csatoltak.
Figyelemre méltó dokumentum CZIKOLLAY Gyulának az NPP gazdasági
osztálya h. vezetőjének 1948. május 10-én adott jelentése a pártvállalatok
helyzetéről, valamint a hitelek és egyéb kérdésekről. Ez a jelentés a Sarlót
ugyan meg sem említi, viszont e jelentésből tudjuk, hogy erre az időre az NPP
a MISZTÓTFALUSI könyv-, zenemű kiadó és terjesztő szövetkezetbe delegált
tagjait visszahívta, tehát a pártnak e szövetkezettel kapcsolatban semmi
tennivalója nincs.
Nyitott még a PÜSKI Sándor kiadójához fűződő kapcsolat ügye. PÜSKI
javaslatainak elutasítása ui. nem oldotta meg azt a kérdést, amelyet az jelentett,
hogy a ,,népi írók" Magyar Élet kiadásában megjelentetett művei raktáron
hevernek.
PüSKivel a tárgyalások most már arra irányultak, milyen feltételekkel
hajlandó a tulajdonában levő azokat a könyveket, amelyek szerzői a párt
vezetői, a Sarlónak, azaz az NPP-nak átadni. A fölajánlott 50% engedménnyel
való átvételt PÜSKI nem fogadta el. Arra hivatkozott, hogy raktárkészletének
éppen a szóban forgó könyvek képezik legértékesebb részét, ha ezeket átadná,
hitelezői csalást követne el. CZIKOLLAY javasolja, hogy az összes kijelölt
könyveket vegyék át, legalább 65%-os engedménnyel. 31
1948. április 4 5-én ülésezett az NPP kongresszusa ,, . . .A kongresszus előkészítése
és lefolyása szemléltetően bizonyította, hogy a párt politikailag és
szervezetileg akkorra ténylegesen megerősödött, a demokratikus centralizmus
elve alapján olajozott gépezetként működött, s a vezetés a felső vezetőségtől
a helyi szervezetekig határozottan a párt régi balszárnyának az irányítása
alatt állott . . ." 32 Nyilvánvaló, hogy e tény meghatározó szerepet játszott
abban, hogy ismét napirendre került a Sarló mint könyvkiadó életre keltésének
ügye, amelynek gyakorlatilag immár egy esztendeje nincs vezetője.
Az első feladat: ügyvezető igazgatót kell keresni a Sarló élére. DEMETER
Andorra, az Űj Idők (Singer és Wolfner) kiadó fiatal szaktisztviselőjére esett
a választás. Előbb E. MAJLÁT Jolánnal, az NPP propaganda osztályának vezetőjével,
majd ERDEI Ferenc főtitkárral folytatott megbeszélések során tisztázódik
a feladat : az MDP illetékeseinek egyetértésével a Sarlót olyan kiadóvá kell fej -
28 Pl Arch. 284/f. XVI. 25. és 28. lap (179. sz. és 199. sz. határozat).
29 Pl Arch. 284/f. XXIX/b.
30 Cégbíróság, Sarló-iratok.
31 Pl Arch. 284. f. XXXIX/b.
32 TÓTH István: i. m. 286-287. lap.