Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

252 Fülöp Géza
A vidéki gazdálkodó birtokosnemesség e szűkebb rétegének tipikus képviselője
a 18. század végén és a 19. század első harmadában SKUBLICS Imre,
tanult, művelt és a megyei életben jelentékeny szerepet betöltő zalaszentbalázsi
birtokos és fia, SKUBLICS Károly; gazdag magánkönyvtáruk pedig e
réteg gondolkodásának és szellemi magatartásának hű tükörképe.
SKUBLICS Imre régi Zala megyei nemes család leszármazottja. Gimnáziumi
tanulmányait a győri katolikus gimnáziumban, a 18. század végének egyik
legjobb magyar iskolájában végezte. Az iskola a német lakosságú város magyar
művelődési központja, olyan kiváló tanárai vannak ekkor, mint pl. a drámaíró
KERESKÉNYI Ádám, a történész PRAY György, vagy jeles írók, mint RÁJNIS
József, RÉVAI Miklós és FÁBCHICH József, aki magyar könyvek olvasására
buzdítja tanítványait és magyarul tanítja a hittant és a történelmet. SKUBLICS
a jobbára német városban alapos német nyelvtudásra tesz szert, az iskola
a magyar irodalom, a nyelvművelés és a történelem iránt ébreszti fel az érdeklődését.
Már itt barátságot köt az ugyancsak győri gimnazista KISFALUDY
Sándorral, majd a gimnázium befejezése után együtt járnak a pozsonyi jogakadémiára,
ahol baráti körükbe kerül PÉTERI TAKÁTS József itteni papnövendék
is, aki előbb szintén a győri katolikus gimnáziumban tanult. A három
barát sokat olvas és együtt vitatja meg olvasmányait. A város mint az országgyűlés
és az összes főhivatal (helytartótanács, királyi kamara stb.) székhelye,
mint ősi koronázó város és az I790-es évek körüli nemesi ellenállás központja,
elmélyíti SKUBLICS történeti érdeklődését és felkelti figyelmét a politika
aktuális kérdései iránt is. Nyilván őreá is vonatkoznak a KISFALUDY Sándor
önéletrajzából való sorok: „A felbuzdult ifjú néhányad magával most már
inkább hazafi volt, mint tanuló, és a Vármegyének sűrűn tartott gyűléseit
járta inkább, mint sem az oskolát." Pozsony német polgárai közt és német
színházában továbbfejlesztette német nyelvismeretét, de megismerte a világirodalom
számos drámai alkotását is: német lovagdrámák mellett pl. SHAKES­
PEARE, LESSING, GOETHE, IFFLAND és KOTZEBUE műveit. Látogathatta a pozsonyi
katolikus gimnázium iskolai színielőadásait is, ahol jeles európai színművek
is színre kerültek, pl. RACINE drámái FEJÉR György fordításában. FEJÉR
György, a későbbi neves történész, a pozsonyi papnövelde növendéke ekkor,
ahogy aKiSFALUDY—SKUBLICS -PÉTERI TAKÁTS triászból TAKÁTS is.TAKÁTSon
keresztül kerülnek kapcsolatba a papnövelde teológusaival, akik közt erősen
hatott a jozefinizmus és a francia felvilágosodás szelleme: franciául tanultak,
a felvilágosodás irodalmát, a francia enciklopédisták műveit olvasták; voltaireiánusoknak,
illuminátusoknak vallották magukat. A külföldi irodalom mellett
megismerkedtek az 1780-as — 1.790-es évek magyar irodalmi irányzatával is,
hatott rájuk ,,a GYÖNGYÖSI—ORCZY—FALUDI—RÉVAI vonal, azaz a barokkos
nemesi életszemlélet és a nyelvi-verselési kezdeményezések áramlata", „Pétzeli
nyelvfejlesztő fordításai", ,,Bessenyei műve", ,,a Báróczi — Kazinczy-féle erősen
szépirodalmi jellegű stílus és művészi nyelvet fejlesztő irányzat", s végül
„a Gvadányi—Dugonics munkálta keresetten magyaros, a történelmi múltba
forduló, nemesi-nemzeti irány". Mindezek a külföldi és hazai hatások — látni
fogjuk — erősen meghatározták SKUBLICS érdeklődését, könyvgyűjtő tevékenységét
és könyvtára állományának összetételét is. 8
8 NAGY Iván: Magyarország családai . . . X. Pest, 1863. 254. p. és FENYŐ István:
Kisfaludy Sándor. Bp. 1961 11-12. 15-24. p.