Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

344 Közlemények
KRÄMER. Pál Az igazi március című cikkében idézi a negyvennyolcas tizenkét pontot, s
azokat az 1941-es márciusi eseményekkel hasonlítja össze. „Akinek van bátorsága meglátni
eredeti arcát az akkoriaknak ós hirdetni, amit ők hirdettek, vagy akik szentségtörést
és gyalázást követnek el emlékükkel, mikor a márciusi ideákat a maguk korcs és igaztalan
eszméik szolgálatába állítják" — ez dönti el, ki a márciusi hagyományok igaz folytatója.
BABITS Petőfi koszorúi című költeményéből idéz: Kelj magyar ifjúság, tépd le a virágot,
— amit eszméinek ellensége rádob — emlékére kőnek.
A cikk után következik spanyol nyelven — tudomásunk szerint az első fordítás —
PETŐFI költeménye, az Egy gondolat bánt engemet Victor Domingo SILVA tolmácsolásában.
A fordítást MIKLÓS Elemér Hungária Pintoresca című könyvéből vették át. „Azért
közöljük ezt a verset spanyol nyelven, hogy olvasóink chilei ismerőseik közt körözzék és
megmutassák nekik a nagy magyar szabad ságünnep szellemét, melyet legjobban Petőfinek
ez a müve tükröz vissza" — e néhány szó szerepel a költemény után.
PETŐFI versét GÖRÖG Erzsi írása követi Santiagóról A négyszáz éves város címmel.
A Magyarország és a háború című cikk szerzője megállapítja, hogy Magyarország részvétele
a háborúban katasztrofális következményekkel fog járni. SIMON Ágoston statisztikai
adatokkal támasztja alá az előző írás megállapításait: „Ha ez a totális háború minden
brutalitásával még két télen át folytatódik, ha a még meglevő csekély készletek és tartalékok
végleg kifogynak, Európa megkínzott népei egy emberként fogják a békét követelni"
(A háború hatása Európa élelmezésére).
Egy kulturális témájú írást találunk, a lapban SCHWARZ László tollából Művészet és
propaganda címmel. Beszámol a santiagói mozikban bemutatott CHAPLiN-filmről, A nagy
diktátorról. A film kapcsán az író, a művész elkötelezettsége mellett foglal állást; hogyha
CHAPLIN háborúellenes beszéde propaganda, akkor „propaganda az emberiség jobb és
kulturáltabb élet után való vágyakozása" is.
REICHMANN Jenő — akinek nevével a mexikói Szabad Magyarság című antifasiszta
folyóiratban is többször találkozunk (Pablo NERTJDA Ének Bolivárról című költeményét
ő fordította magyarra) Hegyen ültünk című versével szerepel az Üzenet első számában.
A lírai vers — bár témája a szerelem — a háború ellen szól.
Az 1941 márciusi első számot még öt követte ugyanaz évben; 1942-ből pedig kettőt
őriz a nemzeti könyvtár, a márciusi és a júniusi számot.
Az Üzenet következetesen antifasiszta, a népfront-gondolat jegyében szerkesztett lap,
mely őrzi a kényszerűségből elhagyott haza haladó hagyományait, leleplezi az új „rend"
hazugságait, a fasiszta rémuralmat, szervezi az összefogást ellene.
A július-augusztusi összevont szám közli a Kanadai Magyar Munkás szerkesztőjének,
SZŐKE Istvánnak Válaszolunk című írását. Néhány sorát idézzük;
„A márciusban megindult csilei magyar ÜZENET című folyóirat 1. számának vétele
után kötelességünknek tartjuk, hogy ennek az új antifasiszta felelősségvállalásnak a
kanadai magyarság nevében válaszoljunk. Válaszunk ebben a mai kihívó időben csak
egy lehet: biztató kézszorítás a testvértől a testvérhez, a harcostól a harcoshoz. Az ÜZE­
NET megindulása és 1. száma nemcsak az e kontinensen és Európában élő magyarsághoz
szóló antifasiszta üzenet, hanem ugyanakkor VÁLASZ is a csilei magyarság részére a
fasizmus brutalitása, történelem-kerékkötő ultrareakciója ellen ... A kanadai magyarság
nevében nem nyújthatjuk testvéri szolidaritásra kezünket megindultság nélkül azoknak,
akik a legsúlyosabb megbélyegzés alatt sem vesztették el fejüket és jobb jövőbe vetett hitüket,
hanem akkor is kiállnak a gátra, mikor a legnagyobb gátszakadások söpörnek . . .
Toronto, Canada, 1941. május 10."
Kitűnő publicisztikai írásokat őriz az Üzenet. Az annak idején La Pazban élő ÁDÁM
•György például a következő témákkal foglalkozott; Magyarország és a balkáni helyzet,
Magyarország és a háború, Magyarország mint német tartomány, Mi újság Hitler Magyarországán
? HARTSTEIN Miklós szerkesztő A közömbösöknek című írásában az önzést