Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közlemények 343<br />
juk, hogy a német és osztrák szociáldemokrata vezetők és teoretikusok művei elég szép<br />
<strong>szám</strong>ban szerepelnek a könyvek között. Ez természetes is, hiszen a világháború előtti és<br />
utáni magyar munkásmozgalom legális vezetői elsősorban ezt a két pártot tekintették<br />
eszményképüknek.<br />
Az eredetileg is magyar nyelvű munkásmozgalmi vonatkozású irodalmat vizsgálva,<br />
SZABÓ Ervinnel kell kezdeni a sort. A már említett MARX és ENGELS műveiből összeállított<br />
válogatásán kívül megvan A tőke és a munka harca című könyve. Találkozunk<br />
POGÁNY Józsefnek is két művével. POGÁNY 1924-ben emigrációban igen élénk, politikai<br />
tevékenységet fejtett ki, s annak idején jelentős szerepet játszott az 1918-as októberi<br />
forradalomban, később pedig népbiztosa volt a Tanácsköztársaságnak. FÖLDES Béla<br />
egyetemi tanár nem volt aktív résztvevője a magyar munkásmozgalomnak, de mint<br />
JusTH-párti függetlenségi képviselő az 1918 előtti politikai élet baloldalán állt, sokat<br />
foglalkozott szociális kérdésekkel és a munkásmozgalom problémáival is; Szocializmus<br />
című kétkötetes műve megvolt a könyvtárban. Közvetlen a szakszervezeti mozgalom<br />
kérdéseivel foglalkozik JÁSZAI Samunak, a Szakszervezeti Tanács főtitkárának brosúrája:<br />
A szakmozgalom útmutatója. Nagyobb lélegzetű kiadvány ugyanebből a tárgykörből<br />
az a könyv, amely a Szakszervezeti Tanács kiadásában jelent meg, s címe A szakszervezeti<br />
mozgalom <strong>Magyar</strong>országon 1917 — 1922.<br />
A könyvtárat fenntartó kereskedelmi alkalmazottak helyzetével két írás is foglalkozik :<br />
DEUTSCH Jenő: A kereskedelmi alkalmazottak helyzete <strong>Magyar</strong>országon 1918 — 21 és<br />
TAUBNER Vilmos és LENGYEL Samu: Az ipartörvénytervezet és a kereskedelmi alkalmazottak.<br />
A könyvek sorát néhány periodika egészíti ki. A Kisfaludy Társaság 1913 — 17 közti<br />
Evlapjai mellett különösen figyelemre méltó, hogy megvan BRÓDY Sándor folyóiratánakr<br />
a Fehér könyvnek, melynek minden <strong>szám</strong>át elejétől a végéig ő írta, több <strong>szám</strong>a.<br />
A könyvtár és a szakszervezet vezetőinek tehát nem volt okuk szégyenkezni. Olyan<br />
könyvtárt hoztak létre és tartottak fent a világháború és az ellenforradalom nehéz éveiben,<br />
mely nemcsak színvonalas szépirodalmat adott a szövetség tagjainak kezéber<br />
s nemcsak nagy<strong>szám</strong>ú ismeretterjesztő munkával rendelkezett, de nem szűkölködött<br />
olyan művekben sem, melyek olvasói osztályöntudatát erősítették és harcra mozgósították<br />
őket.<br />
INDALI GYÖRGY<br />
Ismeretlen magyar lapok. A chilei Üzenet. 1941 márciusában indult Chilében az Üzenet<br />
című, dél-amerikai magyar nyelvű folyóirat HARTSTEIN Miklós szerkesztésében. Az első<br />
<strong>szám</strong> Üzenünk . . . című vezető írása így szabja meg a lap célkitűzéseit:<br />
„Egynéhány, hazájától sokezer kilométernyire, Chilébe szakadt magyar szükségét<br />
érezte annak, hogy egy magyar nyelvű folyóirat kiadásával szellemi központot teremtsen<br />
és megszólaltassa a Délamerikában élő magyar emigráció hangját A délamerikai magyar<br />
kolóniák összetétele nagyon különböző. Vannak, akik már itt születtek, mások évtizedek<br />
előtt gazdasági okokból kerültek ide, vannak végül olyanok, kik nem önként<br />
hagyták el hazájukat, hanem akiket a <strong>Magyar</strong>országon pár éve hatalomra került politikai<br />
és társadalmi rendszer késztetett kivándorlásra ... A magyar kultúrához való kapcsolatunkat<br />
hűséggel kell ápolnunk és lehetőleg ki kell mélyítenünk. Bennünk kell élni<br />
Vörösmarty, Petőfi, Arany és Ady verseinek, a magyar zenének, büszkének kell lennünk<br />
<strong>Magyar</strong>ország tudósaira ... A jelenlegi viszonyok mellett, a magyar sajtószabadság és<br />
véleménynyilvánítás hiánya miatt az egyoldalú propaganda által befolyásolt, elkorcsosult<br />
közvélemény sok problémát nem tud olyan helyesen megítélni, mint mi. Szabad<br />
országban élve, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy őszintén megmondhatjuk<br />
azt, amit gondolunk. Üzennünk kell tehát magyar nyelven mindenüvé, ahová csak eljuthat<br />
szavunk ..."
Change language