Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

342 Közlemények
MAUPASSANT, MOLIÈRE, RACINE, SUE, VERNE). A többi nép irodalmát CERVANTES,
RABINDRANATH TAGORE, SZIENKIEWICZ, STRINDBERG és TOLSZTOJ képviseli, de megtaláljuk
három ókori klasszikus HOMÉROS, HORATIUS és SOPHOKLES egy-egy kötetét.
Most pedig szóljunk azokról a könyvekről, melyek ezt a tisztes méretű és színvonalú
gyűjteményt a szervezett munkásság két világháború közti idő könyvtárainak egyik
jellegzetes példájává tették. A szépirodalmi anyagban is több olyan íróval találkozunk,
akikről érzésünk szerint itt kell említést tennünk.
Ilyen írók Anatole FRANCE, Jack LONDON, kik életük bizonyos szakaszában szoros
kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal. Igen sok művük szerepel a katalógusban
s ez nem lehetett véletlen. Ugyanezt mondhatjuk el SHAW négy könyvéről is. ZOLA
mindig is nagy becsben állt a munkásmozgalom résztvevői előtt s itt sincs másképp.
A teljes Rougon-Maquart cikluson kívül megvan két másik sorozata A három város
és A négy evangélium.
Ezeknél jelentősebb azonban, hogy fellelhető a katalógusban BARBUSSE négy regénye,
köztük a Tűz és a Világosság. Még fontosabb, hogy GoRKUnak tíz magyar és két német
nyelvű kötete állt az olvasók rendelkezésére. Némelyik mű két példányban is, és ott volt
köztük Az anya, a világirodalom első szocialista-realista regénye. A század húszas éveiben
a munkásolvasók körében népszerűek voltak Upton SiNCLAiRnek, az amerikai kapitalizmust
leleplező könyvei, s ezek közül is találkozunk kettővel (Parázna pénz és Szén őfelsége).
Hasonló eredményre jutunk, ha megvizsgáljuk a könyvtár magyar szépirodalmi
anyagát. ADY nevével kezdhetjük a sort, kit ez időben a hivatalos Magyarország még
egyáltalán nem fogadott be, s kitől a könyvtárban, versei mellett, két prózai kötete is
megvan. Fokozottabban mutat a könyvtár vezetőinek szocialista világnézetére, hogy
megvan a magyar munkásmozgalom mártírjának BACSÓ Bélának regénye A Sefcsik ház.
GÁBOR Andor, kinek négy kötetével is találkozunk, részt vett a Tanácsköztársaság eseményeiben,
s 1919 őszén fogságot szenvedett, a katalógus megjelenése idején is Bécsben
élt emigrációban és a Bécsi Magyar Újság hasábjain vitriolba mártott tollal bírálta
a győztes ellenforradalmi rendszert. Hasonló a helyzet GÖNDÖR Ferenccel, ki 1919-ben
egy ideig a sajtóügyek vezetője volt, s kinek szintén megvannak a világháború alatt írt
haditudósításai A szenvedések országútján címmel. KASSÁK Lajos művei közül Tragédiás
figurák című regényét őrzi a könyvtár. NAGY Lajost egy novelláskötete képviseli, RÉVÉSZ
Bélát, ADY közeli barátját, a Népszava munkatársát és egy időben irodalmi rovatának
vezetőjét, három novelláskötete. A versek közt is találunk egy VÁRNAI Zseni-kötetet.
A szépirodalmi szakcsoportban szerepel, de annak a határán áll KONDOR Bernát Agitátorélmények
című 1923-ban, a bécsi emigrációban megjelent könyve, mely már jellegzetes
mozgalmi irodalom. A BÁNFFY korszaktól az 1918-as polgári forradalomig terjedő időszak
munkásmozgalmát eleveníti fel anekdoták tükrében.
Vizsgáljuk meg most ilyen szempontból a nem szépirodalmi jellegű anyagot. A marxizmus
klasszikusai közül megvannak MARX és ENGELS válogatott művei SZABÓ Ervin
összeállításában, két kötetben. Ezt még kiegészíti ENGELSÎOI az Anti-Dühring és A család,
a magántulajdon és az állam keletkezése. MARX műveinek az előbb említett kétkötetes
válogatása található, de a könyvtár több könyve is róla szól (ADLER: Marx a gondolkodó,
KAUTSKY: Marx gazdasági tanai, MÜLLER Hermann: Marx Károly és a szakszervezetek).
BEBEL írásai közül is megvan kettő: önéletrajza, és A nő és a szocializmus. LASSALLEnak,
kit a magyar munkásmozgalom korábbi periódusaiban majdnem MARXszal egyenlő
tisztelet övezett, megvan egy műve, úgyszintén BERNSTEiNnek, a revizionizmus atyjának.
KAUTZKYnak pedig, ki a húszas években már a revizionizmus egyik főideológusának számított,
négy könyvét találjuk. Ezek közt vannak azonban korábbi, radikálisabb hangú
írása is, mint pl. MARxról szóló már említett írása, és A kereszténység eredete. Elmondhat-