Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA

63 Origó et Occasus Transylvaniae
. . .65 Multiformes Ephemerides
66 Neuer Ungarischer Magazin, Fructus Hyomoles Sacri
67 Calendarium Titulare 1771"
Közlemények 337
— Végül: tartalmazza a töredék az erdélyi műsor egyes darabjait, amelyek zömmel
KELEMEN gyarapodási listáján is szerepelnek. Ilyen a korábbról iskoladrámaként ismert
Attilius Regulus METASTASiótól, a BETHLEN Elek fordította Halálfő (nyomtatásban is
megjelent 1793-ban), a Rontó prókátor című vígjáték, továbbá két, KOTSI PATKÓ János
átültette énekes vígjáték, az évekig sikerdarab Fernando és Járikó meg a Havasi juhászleány.
A Debrecen és Nagyvárad közvetítésével érkező erdélyi hatás igen jelentős kultúrtörténeti
adat. Nem szakadt meg az a kapcsolat, amelyet az 1790-es évek drámafordítói
gyakorlatáról szólva korábban már említettünk. így a XIX. század elejére kialakulhatott
egy, kb. 200 — 240 darabot felölelő repertoár, melyet országos alapműsomák tekinthetünk
— ezt a vándorszínészet Magyarországon és Erdélyben egyaránt terjesztette; fontos,
de részleteiben még feltáratlan szerepet vállalva a nyelvkérdésben, a nemzettéválás
kulturális tényezőjeként. (A számszerű összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy
a pest-budai német színészet könyvtára 1799-ben 601 kötetből állott — háta mögött
több évtizedes múlttal ós a német nyelvterület gazdag színpadi irodalmával.)
KELEMEN Lászlót dicséri, hogy a vándorlás kedvezőtlenebb körülményei közepette is
rendezett igazgatásra törekedett, s lényegében az 1793-as játékszíni alkotmány szellemében
vezette a társulat belső könyvtárát is :
,,53 A Magyar Jádzó Színi Társaságnak Jegyző könyve
54 A Jádzó Társasághoz tartozó s a Játékok közben elölforduló változásokat vagy
ékesítéseket magában foglaló Jegyző könyv
55 Közönséges Vectigál
... 70 Magyar Theátromi Zseb Könyvetske
71 Felsőség Parantsolattyának jegyző könyve"
Pest megye csak a könyvtár losonci lefoglalásáról tudott, megsemmisüléséről azonban
nem. 1801-ben folytatódtak az erőfeszítések a fővárosi megtelepedés feltételeinek biztosítására,
15 a gyakorlati megvalósulásra pedig 1802-ben Pest megye szerveként alakult
meg a Nemzeti Magyar Théâtrale Institutum, melynek nevében REHÁK József ügyvéd
— az első magyar tragika, MOÓR Anna férje — március 17-én javasolta a könyvtár visszaszerzését
Nógrádból. 16 A közgyűlés az ügyet az országgyűlési követutasítást kidolgozóbizottság
hatáskörébe utalta, s ezzel voltaképpen elodázta; nem volt társulat sem többé,
amely a könyvtárat kérte-sürgette volna. A kérdés 1808-ban került újra felszínre, amikor
a fővárosban az Erdélyből kiszakadt, ERNYI Mihály igazgatása alatt álló társulat játszótt^.
immár második esztendeje. Ekkor élénk üzenetváltás indult meg a két megye, Pest és
Nógrád között. Pest részéről az ügyet a most már másodalispán SZENTKIRÁLYI László
szorgalmazta. Nógrád BIBITHI HORVÁTH Gedeon főszolgabírót küldte ki Losoncra, aki
az 1801-es hatósági pecsétet feltörve, 1808. augusztus 3-án a következőket jelentetter
,,. . . az sokszor tisztelt Pest Vármegye által vissza kívánt könyveknek, kézi-írásoknak
és Kótáknak sok hija volna, s azért az jelesebb darabokat az A betű alatt ide csatolt
irovány szerint fel jegyeztetvén, ezeket egy 1-ső számmal jegyzet ládába bé rakattam,
az többi hányot vetet papirosokat pedig, mellyeket tökéletessen fel jegyezni nem lehetet,
az 2-dik szám alatt lévő ládába bé tétetvén, ezen ládákat valamint az magam, ugy az
Város pecsétyével le petsételve, a Tekintetes Nemes Vármegyének a végre, hogy ezek
Tekintetes Pesth Vármegyének által tétessenek, alázatosan elől adom . . ." 17
16 CSOKONAI levele erről: PUKÁNSZKYNÉ i. h. 453.
16 PmL. közgyűlési jegyzőkönyv 445/1802.
17 NmL. közgyűlési jegyzőkönyv 536/1808.