Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
Magyar Könyvszemle 90. évf. 1974. 3-4. szám - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
378 Szemle<br />
nyozást. A könyv forradalma c. írás —<br />
ugyancsak bizonyos történeti áttekintés<br />
után — a könyv funkcióit vizsgálja; a<br />
könyvkiadás új arcát elemzi, a jövő távlatait<br />
kutatja.<br />
A jelen helyzet megbízható megítélésének,<br />
a jövő megközelítően reális felvázolásának<br />
is akadálya azonban, hogy az érzékelhető,<br />
roppant erőfeszítéseket sejtető adatgyűjtő<br />
munka, az empirikus vizsgálódás<br />
ellenére sem tekinthetjük az adatokat mindenben<br />
hitelesnek. Az összehasonlító művelődésszociológiai<br />
kutatásoknak ma még<br />
kevés olyan támpontja van, amelyek segítségével<br />
valóban összevethetők lennének<br />
az egyes országok által szolgáltatott vagy<br />
körülményesen bekért adatok. Maga a<br />
szerző az elemi meghatározások szövevényébe<br />
kénytelen belevágni, ha az irodalom,<br />
a szépirodalom, a könyv, az időszaki kiadvány<br />
fogalmi megragadására vállalkozik,<br />
akárcsak az empirikus vizsgálódások, a<br />
praktikus célok megközelítése érdekében is.<br />
A Gondolat Kiadó a kötetet gondolatébresztőnek<br />
szánta az irodalom munkásainak<br />
és olvasóknak a Könyvév tiszteletére.<br />
Az ESCABPIT által feltárt adatok valóban<br />
tanulságosak és elgondolkodtatok. Az<br />
értékelések pedig, ha vitathatóak is vagy<br />
ha szellemes megfogalmazásukkal helyenként<br />
következetlenek is, de a téma iránt<br />
érdeklődők <strong>szám</strong>ára gazdag asszociálási<br />
lehetőséget kínálnak, alkalmat adnak<br />
az egyes szakterületek szakembereinek a<br />
tágabb látókör kialakítására, az interdiszciplináris<br />
vizsgálódások szükségességének<br />
a felismerésére. KÖPECZI Béla több, mint<br />
utószó jellegű írása Az új magyar könyvkultúra<br />
címmel a magyar könyvkiadásról<br />
ad összefoglalást. Adatszerüségében megbízható<br />
módon, tárgyalásmódjában olyan<br />
elvi kérdéseket ölelve fel, mint: mennyiség<br />
és demokrácia, könyv és érték, ki olvas<br />
és mit olvas.<br />
ESCABPIT tisztességes szándékát nem<br />
vonjuk kétségbe. A lényegnek azt tartja,<br />
hogy az aktív olvasók tábora egyre szélesebb,<br />
egyre nyitottabb legyen. Nézetei a<br />
könyv fetisizálásával le<strong>szám</strong>oló humanista<br />
kutató magatartását tükrözik. KÖPECZI<br />
Béla írása pedig bemutathatta hogy: ,,A<br />
magyar szocialista könyvkiadás két évtized<br />
alatt évszázadok mulasztását pótolta:<br />
megteremtette a maga területén a kulturális<br />
demokrácia lényeges feltételeit, az<br />
értéket, annak terjesztését állította tevékenysége<br />
középpontjába, a tömegek igényeinek<br />
nevelését és kielégítését szolgálta."<br />
Megállapíthatta: „olyan célokat valósítottunk<br />
meg, amelyek évszázadokon keresztül<br />
humanista álmoknak tűntek."<br />
HAVASI ZOLTÁN<br />
F. Csanak Dóra: Szabó Lőrinc kéziratos<br />
hagyatéka. (Ms6450—Ms7405) Budapest,<br />
1973. 309 p. (A <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia<br />
Könyvtára Kézirattárának Katalógusai.<br />
— Catalogi Collectionis Manuscriptorum<br />
Bibliothecae Academiae Scientiarum<br />
Hungaricae. 6.)<br />
Huszadik századi irodalmunk történeti<br />
forrásai még csak a hetvenes években tűnnek<br />
föl közgyűjteményeinkben. A hatvanas<br />
években csak a Nyugat első nemzedékének<br />
hátrahagyott műhelyeit lehetett valamenynyire<br />
hozzáférhetővé ^tenni. ADY, BABITS,<br />
KOSZTOLÁNYI, TÓTH Árpád, JUHÁSZ Gyula<br />
hagyatéka sem mind hozzáférhető ez idő<br />
tájt. A <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia<br />
könyvtárának kézirattára akkor is kitűnt<br />
gyűjtő szorgalmával. Bár az intézmény<br />
rangja, tradíciója természetessé teszi, mégsem<br />
feledtetheti a gyűjtők buzgalmát.<br />
A hetvenes évek elején a Nyugat második<br />
nemzedékének jeleseit is megközelíti ama<br />
buzgalom. Hátrahagyott műhelyeik kéziratos<br />
anyaga a közgyűjtemények birtokába<br />
kerül. Az Akadémiai Könyvtár Kézirattára<br />
ebben is serény, elöljár, amiben CSA<br />
NAK Dóra érdemét is meg kell látnunk,<br />
mint abban is, hogy a legfontosabb hagyatékokat<br />
azon melegében a kutatás rendelkezésére<br />
bocsátják, iparkodnak mihamar<br />
földolgozni azokat.<br />
Mint a SZABÓ Lőrinc-hagyatékot is.<br />
Bár a kéziratosság időmértéke más, az<br />
irodalomtörténeti munkának több ideje<br />
van, mint az egyes embernek, mégis jó,<br />
hogy a Nyugat első nemzedéke hagyatékának<br />
nyomában a második nemzedék kéziratossága<br />
is beérkezik. Az irodalomtörténetírás<br />
ugyan nem várakozott. Monográfiák<br />
és szintézisek születtek századunk irodalmának<br />
történetéből; SZABÓ Lőrincnek is<br />
szorgalmas monográfusa van. S ez is természetes,<br />
hiszen az irodalomtörténetírásban<br />
végleges megoldások nincsenek, a szintéziseket,<br />
a fontosabb monográfiákat félszázadonként<br />
úgyis újra kell írni. De nemcsak<br />
az igényváltozások szerint változik<br />
az irodalomtörténeti kép, a huszadik századi<br />
irodalmi kéziratosság is alakítóan<br />
avatkozik a változásba. Akár a SZABÓ<br />
Lőrinc-hagyaték, de megannyi fönnmaradt<br />
— hátrahagyott — műhely forrásanyaga.<br />
SZABÓ Lőrinc hagyatékának föltárása<br />
azért is jelentős, mert rámutat a filológia<br />
lemaradottságára, a még ismeretlen források<br />
gazdagságára és váratlan meglepetéseire.<br />
SZABÓ Lőrinc volt annyira filosz,<br />
hogy megőrzött minden műhelyébe került<br />
dokumentumot, s megőrizte saját kéziratait.<br />
A körülmény is szerencsésnek bizonyult.<br />
A történeti kataklizma nem érintette<br />
a költő műhelyét. Lehetett is sejteni, mi-
Change language